Vilniusi expressz vakvágányon

„A vilniusi expressz egyelőre megállt Vilniusban, de a mi dolgunk megakadályozni, hogy továbbinduljon” – jelentette ki lapunknak adott interjújában Mart Laar, az Észt Köztársaság miniszterelnöke a közép-európai jobbközép pártok konferenciáján. A kormányfő arra a jelenségre utalt, hogy térségünkben a konzervatív pártokat általában a posztkommunista erők követik a hatalomban, mint ahogy az a legutóbbi litvániai megméretésen is történt.Az ön pártja és a magyar kormány vezető ereje, a Fidesz között sok hasonlóság van. Mindkettő fiatal demokratákból áll, mindkettő diákmozgalmakban alakította ki politikai arculatát. Hogyan tudják kölcsönösen segíteni egymást?– Valóban jelentős a hasonlóság. Nemcsak a pártokban, de Orbán Viktorban és bennem is sok a közös vonás mind a politikai gondolkodásban – ezalatt különösen a családtámogatásra vonatkozó elképzeléseinket értem –, mind a személyes érdeklődési körök tekintetében. Fontos, hogy tapasztalataimat átadjam neki, mint ahogy ő is megosztja velem a terveit és az ötleteit. Mint az többször bebizonyosodott, egy ember nem tudja valóra váltani jó ötleteit, ehhez mindig összehangolt munkára van szükség. Azt büszkén állíthatom, hogy a mi népünknek nagyon sok jó ötlete van. Meggyőződésem, hogy kölcsönösen segíthetünk egymáson. A legfontosabb viszont az, hogy végre szakítani tudjunk a múlttal, a kommunizmus által ránk kényszerített gondolkodással.– Megállítható-e a „vilniusi expressz” a polgári eszmékkel?– Hiszem, hogy igen. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a „vilniusi expressz” igazából egy jelzés, hiszen a baloldal ugyan megnyerte a választásokat Litvániában, mégsem tudott kormányt alakítani, így a győzelem nem volt számukra igazán értékes, csak mi kaptunk egy figyelmeztetést. Hasonlóan alakultak a dolgok, mint a magyarországi választásokon 1998-ban. Akkor a legtöbb szavazatot gyűjtő MSZP nem tudott kormányt alakítani, és a Fidesz a jobbközép erők egyik képviselőjeként került hatalomra. Nagyon bízom benne, hogy a „vilniusi expressz” vakvágányra futott a litván fővárosban. Közép-Európa politikai térképét érdemes figyelemmel kísérni. Érdekes kérdés, hogy vajon ki lesz az, aki két egymást követő kormányzati ciklusban is be tudja tölteni a miniszterelnöki pozíciót.– A konferencián elhangzott, a jelenlegi szocialista ellenzék Magyarországon még nem a demokratikus gondolkodás elkötelezettje. Mi a helyzet Észtországban?– Nálunk, akárcsak Magyarországon, nincs kommunista ideológiát képviselő, azt felvállaló politikai szervezet. Leginkább populista vagy szélsőbaloldali pártokról tudunk, de nem ők jelentik a legnagyobb veszélyt. Én az igazi gondot azokban a csoportosulásokban látom, akik magukat szocialistáknak vagy szociáldemokratáknak nevezik, miközben tagjaik a régi kommunisták soraiból kerülnek ki. Nehéz megválaszolni, mennyit változtak ezek az emberek az elmúlt tíz év alatt. Tapasztalatom alapján az úgynevezett szociáldemokrata pártok abban különböznek a polgári oldal képviselőitől, hogy nem tudnak igazi választ adni az égető kérdésekre, inkább az előző kormányzat hibáira és hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Ebből próbálnak politikai tőkét kovácsolni, és ez sajnos sokszor sikerül is nekik.