A legértékesebbeket dolgozzák fel

Nem lehet előre a jövőt megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni – olvasható a Gábor Dénes Alapítvány honlapján. A szervezet jövőképéről mi sem árulkodik jobban, mint hogy a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ keretében korszerű szakmát kínál magyar nyelven több határon túli városban is. A román oktatási minisztérium által elismert főiskolán informatikusmérnök-képzés folyik. Az oktatási intézmény célja: „a tömeges, magas színvonalú, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő informatikai képzés megvalósítása, amely eleget tesz Európa kihívásainak”.A Gábor Dénes Alapítvány miközben a jövő felé tekint, múltját sem feledi: az Erdélyi magyar műemlékek térinformatikai alapú CD-ROM-tervezete hárommillió forintos támogatást nyert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi pályázatán. A tervezet megvalósításához a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság mellett hazai kollégákra, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársaira talátak – mondta el Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke.Erdély magyar vonatkozású műemlékeinek száma több ezerre tehető. Ezek közül csak a legértékesebb, legnagyobb jelentőségű hatszáz feldolgozására volt lehetőség. A szerkesztőket az a cél vezette, hogy Erdély tizenhat megyéjének minden nagyobb településéről legalább egy-egy műemléket bemutassanak, miközben tudták, hogy a történelmi események által szervesen összekapcsolódó emlékhelyeket csakis együttesen érdemes kezelni.A CD-ROM olyan összetett rendszer, amelynek segítségével a műemlékkutatás egyik jellegzetes nehézsége elhárul: az épített örökség ugyanis oly sok művészettörténeti, történelmi információt hordoz, amely hagyományos eszközökkel csak igen lassan, egymást követve rendszerezhető. Emlékhelyeink sokrétűségét a térinformatikai alapú technológia segítségével egyszerre ismerhetjük meg, információt kaphatunk a műemlék helyéről, funkciójáról, az építés időpontjáról, még az építőmesterről is, a műemlék-nyilvántartási szám mellett pedig a bibliográfiai utalások segítenek a további tájékozódásban. A kiválasztott műemlék „bejárása” több útvonalon is lehetséges. Ha kíváncsiak vagyunk például Hargita megye magyar vonatkozású emlékeire, a következő választás elé állít bennünket az adatbázis: érdeklődhetünk a régészeti leletek iránt, válogathatunk az építészeti emlékek, a várak, templomok, várkastélyok között, de megnézhetjük a lakóépületeket, sőt a berendezéseket, a műtárgyakat és a népi építészet emlékeit is. Ha más úton akarunk elindulni, az építészeti stílus felől is megközelíthető a műemlék. A térkép mindenben eligazít, már „messziről” jelzi az emlékhelyek sűrűségét, nagyítással pedig részletes képet ad Hargita megye épített örökségéről.Jelenleg hat megye feldolgozásával készült el a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársa, Winkler Gusztáv és Juhász Attila. Maros, Fehér, Szeben, Kovászna, Brassó és Hargita megye műemlékeiről hamarosan interneten is olvashatnak az érdeklődők, a következő hetekben pedig Kolozs és Beszterce megye kerül fel az adatbázisra. A CD-ROM könnyen kezelhető, térinformatikai ismereteket nem igényel – állítja biztatóan Winkler Gusztáv.A kutató két irányban tevékenykedik: az egyik egy térinformatikai adatbázis, amelynek lényege, hogy minden információ egységes rendszerben található, emiatt aztán szabadon lehet bánni az adatokkal, hozzájuk lehet tenni, vagy éppen el lehet venni belőlük. A másik rendszer a nagyközönségnek szól, amelyiken természetesen nem lehet kívülről változtatni.– Mivel munkánk során egységes adatbázisban gondolkodunk, már az elején elhatároztuk, hogy a magyar térképészeti rendszer szerint fogjuk felépíteni az erdélyi műemlékek adatbázisát – meséli Winkler Gusztáv. – Igen ám, de Erdélyben a román szisztémával kezdetben semmiféle kapcsolódási lehetőséget nem találtunk. Romániában ráadásul katonapolitikai megfontolásból csak az 1:50 000 méretarányú térképek meg az annál kisebbek nyilvánosak, míg nálunk mindenki nagyobb méretarányban gondolkodik. Munkánk során a térképek jelentették a legnagyobb gondot. Előfordult, hogy egyes magyarlakta településekről egyáltalán nem készítettek a nyilvánosság számára térképet.Winkler Gusztáv célja olyan egységes adatbázis kiépítése, amely további bővítésekre is lehetőséget ad. Álma pedig, hogy egyszer valamennyi erdélyi műemlék egységes rendszerre kerül.