A NATO állandó tanácsa ez évi első ülése után Lord Robertson főtitkár a sajtó előtt kijelentette: „Jelenleg semmi nem támasztja alá azt, hogy a gyengített uránt tartalmazó kilőtt töltetekkel való érintkezés számottevően veszélyeztetné a NATO vezette csapatok vagy a balkáni polgári lakosság egészségét.” Mivel a NATO tanácsa erre a következtetésre jutott, nem is határozta el az urántartalmú lőszer használatának semmilyen megszüntetését vagy felfüggesztését, amit Olaszország és Németország a napokban javasolt. Robertson az olasz televízió kérdésére azt válaszolta, hogy a NATO országai jelenleg nem állnak katonai konfliktusban sehol, tehát e lőszert sem használják. Komolyan megfontolják viszont annak a több mint száz koszovói helyszínnek az alapos megtisztítását, ahol ilyen lőszert az 1999-es légi hadjárat során kilőttek. A NATO-főtitkár rámutatott, hogy az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja legutóbbi nyilatkozataikban maguk is elismerték, hogy csekély a valószínűsége annak, hogy katonák megbetegedhetnének a gyengített urán igen alacsony sugárzásától, aminél szakértők szerint még a természetben mindenütt jelen lévő háttérsugárzás is erősebb. Mindezzel együtt a NATO megérti a közvélemény és a kormányok aggodalmát. Ezért a tanács elhatározta, hogy a szervezet együttműködik mindazokban a vizsgálatokban, amelyeket nemzetközi szervezetek vagy országok hatóságai végeznek. Beható eszmecserét folytatnak azokkal az országokkal, amelyek kontingenst küldtek a boszniai vagy a koszovói békefenntartó erőkbe. Az első ilyen tanácskozás két nap múlva lesz.
forint
Olyanok a forint kilátásai, amiről álmodni sem mertünk
