Csökkenteni kellene a főváros-centrikusságot

T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke határozottan elutasítja a megye és a régió számára hátrányos fővárosi centralizációs törekvéseket. A fideszes politikus az agglomeráció Budapest által szorgalmazott területrendezési moratóriumának tervét is bírálja. T. Mészáros Andrást Pest megye helyzetéről és fejlesztési elképzeléseiről is kérdeztük.Milyen fejlesztésekkel erősödhetnek európai uniós csatlakozási esélyeink? Pest megye képes lesz behozni a lemaradását például a rendkívül alacsony rendőri létszám tekintetében?– Az 1998-as választások után önkormányzatunk többletforrásokra nem számíthatott. A Horn-kormány idején megyénkben a több mint egymilliárdos privatizációs bevételből – többek között a gyógyszerellátó központ értékesítéséből – sem fejlesztés, sem pedig számottevő rekonstrukció nem történt. Elindult egy alultervezett nagyberuházás, a Pest Megyei Könyvtár és Levéltár megépítése, a befejezéshez hiányzó mintegy három-négyszáz millió forintot nekünk kell kigazdálkodnunk az idén. Ebben az ügyben az előző közgyűlés másik rossz döntése az volt, hogy a fővárosba tette a könyvtárat. Jobb megoldás lett volna, ha Piliscsabán épül meg a könyvtár az egyetem mellett. Ellenben sikeres beruházásként értékelhető a törökbálinti tüdőgyógyintézet folyamatban lévő rekonstrukciója. A rendőrségi létszám és a közbiztonság mellett több területen is elmaradott a megye, például csatornázottságban, a belvízelvezető rendszerek és az egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Ezekben az esetekben elsődleges célunk az országos átlag elérése. Rendszeresen lobbizunk a Belügyminisztériumnál, hogy a költségvetésből minél nagyobb pénzügyi hányad jusson a rendőrség fejlesztésére. A kórházak ügyében a közelmúltban fejeződtek be a kapacitáslekötő tárgyalások, melyek során ismét bebizonyosodott a túlzott főváros-centrikusság. A közép-magyarországi régió 27 ezer kórházi ágyából több mint 23 ezer a fővárosban van.– A megyei intézmények fenntartásával nem voltak gondjaik?– A megyében mintegy 63 intézményt kell fenntartanunk és folyamatosan működtetnünk. Ezeknek az épületeknek nagy része műemlék jellegű, amelyek az állagmegóvás miatt fokozottabb ráfordítást igényelnek. Az idén mintegy 350 milliót költöttünk fenntartásra, amellyel sikerült megállítanunk a vagyonvesztést. Szeretnénk elindítani az aszódi kollégium építését és a Flór Ferenc Kórház jövő évi felújítását, majd 2003-ban a Szent Rókus Kórház rekonstrukcióját. Elégedett leszek, ha a tervezett munkálatok kivitelezését és az intézményeink folyamatos fenntartását megoldjuk mintegy 300-500 millió forint saját erő előteremtésével. Úgy vélem, meg tudtuk fordítani a vagyonvesztés folyamatát.– Hogyan kívánnak az intézmények működtetése mellett ilyen nagyszabású terveket is megvalósítani?– Úgy vélem, a normatíva valóban racionális gazdálkodás mellett elegendő a működtetésre. Tavaly az oktatási intézményeinknél teljes mértékben, a szociális és egyéb intézményeinknél pedig részben átálltunk az úgynevezett feladatfinanszírozásra. Azaz nem általánosan kiszabott normaösszeget vettünk figyelembe, hanem többek között megvizsgáltuk azt, hogy hány gyerek jár egy osztályba, hogyan alakul a tényleges létszám, és mindehhez hány pedagógusra és mekkora segítő személyzetre van szükség. Alapvető átszervezéseket tartottunk szükségesnek nemcsak gazdasági okok, hanem a hatékonyabb munka miatt is. Így a mennyiségi szolgáltatással szemben előtérbe került a minőség. A gyermekvédelemben előnyben részesítettük a családban történő nevelést.– A kormánypárti vezetésű Pest Megyei Közgyűlésben gyakoriak a politikai viták, a szocialisták megragadnak minden alkalmat arra, hogy bírálataiknak hangot adjanak. Hogyan jelennek meg a régiós problémák a közgyűlés vezetője és a fejlesztési tanács elnöke előtt?– Amióta Demszky Gábor az SZDSZ elnöke lett, mintha háttérbe szorítaná főpolgármesteri tisztségét. Véleményem szerint egyenjogú kooperációra kellene törekedni a főváros és Pest megye között, és csökkenteni kellene a túlzott főváros-centrikusságot. A politikai viták és a fővárosi érdekérvényesítés helyett a közös érdekeket kellene képviselni. Nehéz olyan politikussal együttműködni, akinek jelenleg az a legfontosabb célja, hogy Orbán Viktort megbuktassa. Az egyenrangú kooperáció híve vagyok, de nem vagyunk hajlandók a főváros néhol irracionális elképzeléseit követni. Például nem akarunk és nem is fogunk a fővárosba bejáró diákok után megyei kiegészítést fizetni. Továbbá köztudott, hogy mintegy háromszázezer ember ingázik a megyéből a fővárosba, s az iparűzési adó, az általános forgalmi adó és az ehhez kapcsolódó személyijövedelemadó-hányad mind a főváros kasszáját bővíti. Ha a munkavállaló hazatér este a településére, látja, hogy nincs köves út, a gázt és a csatornát önerőből kell fizetnie, mert a településének már nem jut rá. Ezzel szemben a főváros nem kompenzálja ezeket a hátrányokat.– A legtöbb nézeteltérés a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács ülésein tapasztalható. Rendszeres támadások érik a Demszky Gáborhoz közel állók részéről, hiszen köztudottak a főváros saját régió létrehozásával kapcsolatos önállósodási törekvései.– Együttműködve, mindkét fél előnyére, nem pedig önhatalmúan kell a régiót megvalósítani. Egyetértek a főpolgármester úr azon kijelentésével, hogy maximalizálni kellene az európai uniós forrásokat. Azonban problémát jelent, hogy a fővárosi közlekedést, vízellátást, szennyvíztisztítást és a Duna tisztítását lehetetlen megoldani a megye kirekesztésével. Nem tudom elképzelni, hogy a főváros egy külön, elzárkózott közigazgatási területként működjön, mint azt 1990-ig tette. Szakmailag és gazdaságilag sem indokolt külön régió létrehozása, különösen nem politikai okokból. Sajnos még mindig nagy a főváros politikai ereje a megyékkel szemben, és ezzel a centrális helyzettel arrogáns módon vissza is él. A közelmúlt felkapott sajtótémája volt és a közgyűlésen is vita tárgyát képezte, hogy legyen vagy ne legyen moratórium az agglomeráció területrendezési tervére, ugyanis a főváros több tekintetben is korlátozni szerette volna a kistelepülések önkormányzatait. Alaposan végig kell gondolni, hogy az önkormányzatok meghatározott összegből hogyan tudnak gazdálkodni. Ha azt akarják, hogy lakóik helyben kapjanak munkát, ipart és szolgáltatást kell odatelepíteniük. Ha a főváros jóvoltából moratórium lesz, ezt nem tehetik meg, mert emiatt nem tudják saját önkormányzati feladataikat ellátni. A területfejlesztési tanács, a közgyűlés és a regionális fejlesztési tanács tagjainak többségi véleménye szerint rossz a fővárosnak ez az ötlete, hiszen korlátozni akarja az önkormányzatok alkotmányos alapjogát. Másrészt a főváros nem gondolta végig, hogy a korlátozás mellé kártalanítás, azaz kompenzáció szükséges. Nem lehet valakit úgy korlátozni alapjogaiban, hogy ne kártalanítanák. A parlament ezt a tervezetet nem fogadja majd el.– Hogyan alakítják tovább a Pest megyei térség vidék- és területfejlesztési struktúráját, különös tekintettel a finanszírozásra, hiszen elsősorban ezek a konfliktusra okot adó területek?– A regionális tanácsban elfogadtuk, hogy jövőre várhatóan mintegy hárommilliárd forint áll a régió rendelkezésére. A pénz nagy részét az infrastruktúra fejlesztésére szeretnénk költeni. Részben a külső kerületek, másrészt a megyei agglomeráció és a külső megyei területek közműfejlesztésére fordítjuk. Egyre több olyan kistérségi társulásunk van, amelyhez számos belső és külső kerület tartozik, és amelyek a főváros centralizációs politikájával szemben egyöntetűen támogatják a kiterjedt fejlesztéseket.