Dezinformáció Kalinyingrádban?

A hét végén tovább folytatódott a Lengyelország és Litvánia között, a Balti-tenger partján fekvő orosz terület, Kalinyingrád körüli vita. A nyugati és lengyel sajtóban újabb hírek jelentek meg arról, hogy Oroszország hadműveleti-harcászati rakéták hordozta nukleáris fegyvereket telepített a stratégiai jelentősségű területre, ám ezeket a híreszteléseket a moszkvai hivatalos szervek, sőt személyesen Vlagyimir Putyin elnök is határozottan cáfolták.Igazolni látszanak az atomfegyverek esetleges telepítése körüli viták azokat a biztonságpolitikai elemzéseket, melyek a tágabb értelemben vett baltikumi térséget (Oroszország–Belorusszia–Lengyel-ország–Litvánia–Lettország–Észt-ország) mint potenciális konfliktusforrást jelölik meg az új évszázad első évtizedeiben.Svéd elemzők a mai napig fontosnak tartják, hogy a térség hoszszú ideje stabil és demokratikus államai a hidegháború véget értével is készenlétben tartsanak olyan stratégiai intézkedési terveket, melyek egy esetleges (belpolitikai fordulatot követő) orosz–belorusz provokációra, illetve agresszióra adnának választ. A szaksajtó szerint a függetlenné vált balti országok megsegítésére, támogatására már vannak svéd tervek, sőt egy esetleges konfliktus első – egyhetes – szakaszának konkrét hadműveleti tervei, célpontlistái is készen állnak.Katonai szempontokat figyelembe véve atomfegyverek kalinyingrádi telepítésének nincs sok értelme – vélik szakértők –, hiszen a jobban védhető orosz anyaországi bázisokról indított hordozóeszközökkel is végrehajthatók a megfelelő eredményességű nukleáris csapások szükség esetén. Ha a telepítés híresztelése nem dezinformáció és valóban megtörtént, úgy annak kizárólag politikai céljai lehetnek Moszkva részéről.A fegyverkorlátozási szerződések ellenőreit kijátszani lehetséges, hiszen a regisztrált nukleárisfegyver-tárolóhelyek mellett létezhetnek alternatív ideiglenes raktárak is. Az ügynek épp ezért elsősorban a kölcsönös bizalomerősítés légköre és intézményi mechanizmusa eshet – rövid távon – áldozatul.