Intifáda és palesztin gazdaság

Rámalláh élénk, nyüzsgő, keleties nagyváros Ciszjordániában. A Palesztin Nemzeti Hatóság – mondjuk így – fővárosa a Jordán nyugati partján. Kormányhivatalok terpeszkednek itt, bankok magasodnak, új irodaépületek és lakóházak, vállalati cégtáblák meghökkentő erdeje. A boltok többsége azonban zárva; legalábbis az utca, a külvilág felé. A hátsó traktusokban ugyanis zajlik az élet. Éppen úgy, mint tíz esztendővel ezelőtt, az előző intifáda, azaz palesztin felkelés idején. A palesztin függetlenségnek ára van, mégpedig igen nagy ára. Ezt erősíti meg az Arab–Iszlám Bank vezérigazgatója, Walid Fakhouri is. A Londonban végzett, fiatal palesztin bankár rámalláhi irodájában fogadott.Hogyan érinti a palesztin gazdaságot az intifáda?– A felkelés előtt sem volt ugyan jó, de a mostaninál azért jóval könnyebb volt a helyzet. Az izraeliek ugyan időről időre lezártak egy-egy várost vagy a gázai határt, de azért a kereskedelem, a pénzforgalom zajlott, méghozzá hatékonyan. Korábban „csak” Gázából nemigen jutottak el ide a portékák, például a friss gyümölcsök vagy a zöldségek. Itt, Ciszjordániában azonban viszonylag normálisan működött minden. Meg is indult a fejlődés. Új munkahelyek teremtődtek, beindult a turizmus, külföldi befektetők adták itt egymásnak a kilincset, s a gazdasági növekedés hétszázalékosra ugrott. Az Al-Aksza felkelés kezdete óta azonban nem „csak” Gáza és Ciszjordánia, hanem a ciszjordániai városok között is nagyon megnehezült a kereskedelem. Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság területei között pedig meg is szűnt mindenfajta áru- és munkaerőmozgás, leálltak a banki átutalások.– Mekkora a palesztin gazdaság vesztesége?– Pénzben persze nagyon nehéz ezt pontosan meghatározni, de eddig mintegy ötszázmillió dollárnyi volt a gazdaság jövedelemkiesése, s ez „csak” a felkelés első hatvan napjának a mérlege! Egyes felmérések szerint minden egyes nap újabb tízmillió dolláros veszteséget hoz. Tudja, a palesztin gazdaság alapjában véve pillanatnyilag még Izraeltől függ. Elsősorban az Izrael és a köztünk lévő kereskedelemre épül, amely most teljesen leállt. Százötvenezer palesztin polgár Izraelban talált magának munkát, most azonban ezek az ingázók is otthon gubbasztanak. A gázai tengerparti szállodák konganak az ürességtől, közülük nem egynek be is kellett zárnia a kapuit, a betlehemi jubileumi ünnepségek tervezett bevételei – a turisták elmaradása miatt – drámaian estek...– Egyszóval az Al-Aksza felkelés sokba kerül a palesztinoknak, a palesztin gazdaságnak?– Nem hiszem, hogy a felkelés rontott volna a gazdasági helyzeten. Az izraeli kormány gyakorlata az, ami kártékony! Az intifáda a palesztin nép elkeseredettségének és haragjának a kifejeződése. Ez függetlenségi küzdelem, amelyhez a palesztinoknak joguk van.– Mi a megoldás?– A béke és a politikai stabilitás. S ha ez meglesz, akkor lesz béke, biztonság és gazdasági felvirágzás is az egész térségben.