Joschka Fischer vállalja múltját

Offenzív taktikát választva reagált a német külügyminiszter a parlamenti ellenzék kérdéseire adott válaszaiban, amikor militáns múltjának részleteiről faggatták. Joschka Fischer nem titkolta el, hogy jogtalan tetteket hajtott végre a parlamenten kívüli ellenzék tagjaként, s ezért nyilvánosan ismét bocsánatot kért az érintettektől, ugyanakkor azonban kikérte magának, hogy rendre újabb és újabb abszurd gyanúsításokkal terheljék. „Soha nem rejtettem el a lakásomban fegyvereket, robbanóanyagot, nem szállítottam ezeket, nem dobáltam Molotov-koktélt, és nem szólítottam fel soha ilyen tettekre. Ezek az állításaim világosak és egyértelműek” – mondta szemmel látható izgatottsággal a Zöldek politikusa, aki maga mögött érezhette a koalíciós partner SPD-támogatását. Gerhard Schröder kancellár a vita megindulásától kezdve tüntetően helyettese mellett foglalt helyet. A külügyminiszter arról biztosította a tisztelt házat, hogy 1977-ben végleg szakított addigi beállítottságával, és erkölcsi felismerésből feladta forradalmár voltát. „Azóta olyan politika mellett állok ki, amely elutasít mindenfajta erőszakot, meggyőződésből váltam demokratává.”Az ellenzék szónokai Fischer múltját analizálva arra a megállapításra jutottak, hogy alapjaiban akarta megrendíteni az ország demokratikus rendjét, aláásva az államhatalmat. A Zöldek parlamenti frakciójának elnöke azt vetette a CDU és az FDP szemére, hogy a Fischer elleni támadásokkal és vádakkal egy elvesztett ellenség képét akarják feltámasztani. Az SPD-frakció vezetőjének véleménye szerint az ellenzék valójában nem a külügyminiszter múltjának józan felderítésén fáradozik, hanem elsődlegesen személyének megsemmisítését tartja szem előtt. „Amit önök csinálnak, az egyszerűen tisztességtelen” – mondta a szociáldemokrata politikus a CDU- és FDP-képviselőkhöz fordulva.A kancellár szintén arra a véleményre jutott, hogy az ellenzék Fischer politikai egzisztenciájának megsemmisítésére törekszik, holott a „68-as generációt” nem lehet általánosítva elátkozni. „Az önök céljai nevetségesek és sikertelenek. Milyen társadalmat akarunk? Olyat, amely kérlelhetetlenül kitagadja a politikai tévedőket, vagy pedig hajlandó ezek tévedéseiről vitatkozni, majd elvállalni e vita konzekvenciáit. Németország pluralisztikus társadalmat akar, ennek civilizációjához pedig hozzátartozik az integráció biztosítása, amely egyben a társadalom minőségét bizonyítja” – hangoztatta Schröder.