Kétséges reform a fővárosban

2001. 01. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megoszlanak a vélemények a fővárosban a forrásmegosztási rendszer ígért reformja ügyében. Van, aki még abban sem biztos, hogy egyáltalán folytatódik-e a reform. Perlaki Jenő szerint a főváros a meghiúsított egységes ingatlanadó-bevételt a forrásmegosztáson keresztül próbálta megszerezni a kerületektől. Derce Tamás újpesti polgármester nem tartja kizártnak, hogy a főváros idén nem készít költségvetést.Nem számítok a forrásmegosztás reformjának folytatására, mert a 15 milliárd forintos elvonás miatt nehéz helyzetbe került a főváros – jelentette ki Derce Tamás. Az újpesti polgármester szerint tavaly Demszky Gábor nem szakmai kérdésként kezelte a forrásmegosztást. Megjegyezte: a főpolgármester meg sem hívta az év végi egyeztetésre a polgári vezetésű kerületeket. Azt sem tartja kizártnak, hogy idén nem készít forrásmegosztást a főváros. Így a költségvetést sem lehetne elfogadni, márpedig a törvény értelmében büdzsé hiányában a tavalyinak megfelelő központi támogatást kapja az önkormányzat.Mint ismert, közös bevételekből áll össze a fővárosi és a kerületi önkormányzatok költségvetésének nagy része, amelyeket a forrásmegosztáson belül feladatarányosan osztanak szét. A közös pénzek a központi költségvetésből származó személyi jövedelemadóból, a normatív támogatásból, az egyéb központi adókból, illetve a helyi adókból tevődnek össze. A kerületek elégedetlensége miatt az idei központi büdzséhez Perlaki Jenő fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be, így a központi bevételek hetven, a helyi adóbevételek 60 százaléka jár a kerületeknek, vagyis a városrészek összesen 15 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak a főváros rovására.Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes elmondta: a legalapvetőbb változás, hogy a forrásszükségletet más módszerrel számolták. Tavaly ugyanis a tervezett és a teljesített fejlesztések arányából becsülték meg a szükségletet. Idén azonban előbb megállapították az ideális fejlettségi szintet, majd öszszevetették a kerületek valódi helyzetével. A forrásokat ez alapján osztják meg, így elképzelhető, hogy azon belső kerületek, ahol nagy, de rossz állapotú az önkormányzati lakásállomány, több pénz jut. A peremkerületek viszont várhatóan a földutak aszfaltozására kapnak többet. Atkári a konkrét számokról várhatóan csak a hónap közepén tud beszámolni. A kerületek ugyanis a napokban küldik vissza a számukra eljuttatott tervezetet.Perlaki úgy vélekedett: a főváros vezetésének a felméréssel az volt a célja, hogy az idei forrásmegosztásban a fejlesztési és a működési kiadásokat összevonják. – A költségvetési koncepcióban és a tanulmányban szereplő számok alapján, a 2000. évi adatokkal számolva a kerületeknek 8 milliárd forinttal járt volna kevesebb, mint tavaly – közölte. Rámutatott: a megvétózott egységes ingatlanadó tervezésekor a főváros éppen nyolcmilliárd forint bevételt remélt az új adónemtől.– A forrásmegosztásban a főváros által meghatározott célok nem mindegyike fogadható el Csepel számára – mondta lapunknak Tóth Mihály polgármester. Közölte: a fejlesztések és a városrehabilitáció túl nagy hangsúlyt kap a kerületeknek visszaosztandó források rovására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.