Kőolajkészleteink húsz évre elegendők

Az emberiség által használt energiafajták és tárgyi eszközök döntő hányada ásványi eredetű. E nyersanyagok többsége azonban nem megújuló természeti erőforrás. Mennyiségük véges, és területi elhelyezkedésük is igen változó. Emiatt a Föld országainak többségében az ásványvagyon a nemzeti vagyon részét képezi, és annak kutatása, nyilvántartása, kiaknázása – vagyis az ásványvagyon-gazdálkodás – az állam feladatai közé tartozik. Magyarországon törvény mondja ki, hogy az állam földtani, kutatási és ásványvagyon-gazdálkodással összefüggő feladatait önálló intézményként a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) látja el.Az MGSZ évi rendszerességgel elkészíti Magyarország ásványi nyersanyagvagyonának mérlegszerű nyilvántartását, amit a bányászatról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet ír elő – tudtuk meg Kakas Kristóf geofizikustól, az MGSZ főigazgatói titkársága vezetőjétől. A nyilvántartás alapját a bányavállalkozók és a gazdálkodó szervezetek kötelező adatszolgáltatásai jelentik. Tavaly 921 bánya működött az országban, ezekkel együtt összesen 2765 bányaterületről érkezett adat az ásványvagyonmérleg elkészítéséhez. Hazánk ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott országnak számít. Vannak nyersanyagok, amelyek olyan mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy száz évet meghaladóan biztosított a feltárt készletekkel az ország ellátása. Ilyen például a homok, a kavics és egyéb építőipari nyersanyag (építőkő, díszítőkő, cementipari alapanyag). A legnagyobb értékű, gazdaságosan kitermelhető vagyonnal az ásványbányászati nyersanyagokból rendelkezünk. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a különféle nemes anyagok, a speciális felhasználású finom homok, a kovaföld, a gipsz, a perlit, a zeolit és az alginit.A szénhidrogének – kőolaj és földgáz – nagy nemzetgazdasági értéket képviselnek. Mennyiségük messze nem fedezi az ország igényét, de a jelenlegi termelési szint mellett tizenöt-húsz évre elegendő készlettel bírunk, ám vannak az országban olyan nagy területrészek (például a Nyírség), ahol nem voltak kutatások, így nem kizárt a szénhidrogének további megléte.Kőszénkészleteink jelentősek, a legnagyobb gazdaságosan kitermelhető készletünk lignitből van, de van felkutatott és gazdaságosan kitermelhető barna-, valamint feketeszenünk is. Az ércek közül csak bauxitból rendelkezünk számottevő és nyereségesen kitermelhető készlettel. A jelenlegi világpiaci árak és termelési költségek mellett – bár jelentős földtani vagyonnal rendelkezünk uránércből, ólom- cink- és rézércből, valamint mangánércből – ezeket nem lehet gazdaságosan kitermelni.Magyarország jelenleg ismert ásványinyersanyag-készleteinek nominál gazdasági eredménye összesen 3325,8 milliárd forint, amelyből az 1999. évi termelés alapján realizált nyereség 45,8 milliárd forint volt.A 2000. januári állapot szerint az ország még kitermelhető kőolajvagyona 22,8 millió tonna, ebből gazdaságosan 19,2 millió tonna hozható felszínre. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi évben összesen mintegy nyolcmillió tonna kőolajat és kőolajterméket használtunk fel Magyarországon, ebből 1,27 millió tonna volt a hazai kitermelés. A legjelentősebb készletek Algyő, Nagylengyel, Sávoly, Dorozsma, Szeged és Móraváros környékén találhatók. Feltárt földgázvagyonunk 86,2 gigaköbméter, a legjelentősebb készletek Algyő, Üllés, Nagykörű, Pusztaföldvár és Szeghalom telepein vannak. Magyarország északi részén a kőolajhoz hasonlóan nincs számottevő megkutatott földgázkészlet sem.Farkas István, az MGSZ főigazgatója szerint természetesen külön kell említeni a már feltárt és megkutatott, valamint a földtani felépítés alapján becsült ásványvagyont. Magyarországon 10–58 millió tonna közötti kitermelhető kőolajvagyont tartunk nyilván, ez a már eddig feltárt mennyiség 9–53 százaléka lehet. A földgázzal kapcsolatban ennél kedvezőtlenebbek a kilátások. A prognosztizálható készlet 29–93 gigaköbméter közötti, ez a megtalált vagyon 11–34 százakéka.A fekete- és a barnaszén termelése csökkent, a lignit kitermelése valamivel nőtt, így a széntermelés több mint felét a lignit adja. A nyilvántartás szerint jelentős megkutatott szénvagyonnal (földtani vagyon) rendelkezünk, ennek legnagyobb része azonban a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett gazdaságosan nem termelhető ki.Hazai érclelőhelyeink a Bakony, a Bükk, a Mátra, a Velencei- hegység, Rudabánya és a Mecsek hegyvidékes területein az üledékes és a vulkáni képződményekhez kapcsolódóan találhatók meg. Hazánkban a XI–XII. században kezdődött meg a nemesfémérc-termelés, ami a XV. században élte virágkorát – akkor Magyarország adta a világ aranytermelésének 42 százalékát és az ezüsttermelés 30 százalékát (az ország akkori területén működő bányákat értve), napjainkra azonban megszűnt a nemesfémérc-kitermelés. Uránérclelőhelyek találhatók a Nyugat-Mecsek térségében, de az érc fémtartalma kisebb, mint a gazdaságosan működő bányák esetében. Kedvezőtlen az is, hogy az érctestek zöme ma már 650-800 méter mélységben van, ahol a kőzethőmérséklet 40-45 Celsius-fok.Jelentős mennyiségű földtani bauxitvagyonnal rendelkezünk, a feltárt készleteknek azonban csak tizenegy százaléka termelhető ki gazdaságosan. Az utóbbi évtizedek kutatásai és az elkészített prognózisok további bauxitvagyon meglétét valószínűsítik, ám nagy kérdés, kitermelhető-e gazdaságosan.Hazánk földtani és földrajzi adottságainak figyelembevételével a nemfémes ásványi nyersanyagok mennyisége 15 438,7 millió tonna, amelynek fele gazdaságosan kitermelhető. Összesen hatvanegy nyersanyagtípus 131 fajta nemfémes nyersanyaga szerepel a hazai nyilvántartásban.Kakas Kristóf végezetül jelezte azt is, hogy az ország nyersanyag-gazdálkodása megfelel az európai uniós elvárásoknak. A kormány programja szerint a kutatásokra fordítható költségvetési előirányzat fokozatosan növekszik, és 2002-re várhatóan eléri a GDP másfél százalékát.