Lobbi helyett érdekvédelmet

A kormány a szakszervezeti reprezentativitás kritériumainak újrafogalmazásával kíván javítani a középszintű ágazati érdekegyeztetés hatékonyságán. Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke szerint középszintű egyeztetés gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, a lépéssel az országos szintű érdekegyeztetés hatókörét akarja gyengíteni a kabinet.A társadalmi párbeszédről szóló uniós jelentés egyetlen kritikát megfogalmazó része a középszintű szakmai, ágazati érdekegyeztetést érintette. A kormány a probléma megoldását a reprezentativitás feltételeinek újrameghatá-rozásában látja – tájékoztatta lapunkat Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Szerinte ezen a területen inkább lobbizás, mint valódi érdekegyeztetés folyik. Számos szakszervezet ezért tagja egyszerre több konföderációnak, amelyekben általában nem a valós munkavállalói érdekek jelennek meg. Ennek következtében számos olyan megállapodás születik, amelyeket a felek később nem tartanak be. Őry szerint az újrafogalmazással olyan körülményeket kellene teremteni, hogy valóban csak hiteles képviselők tárgyalhassanak. A jogszerű, kölcsönös érdekeken alapuló megállapodások betartását pedig a kormánynak kellene felügyelnie. Az államtitkár elmondta: mivel a kérdés megoldására több elképzelés is született, a kabinet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) fordult, hogy segítsen egy, a szociális partnerekkel kötendő szerződés előkészítésében. A kormány tervei szerint az ILO-val már májusban megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások.– Gyakorlatilag hosszú idő óta nincs középszintű egyeztetés Magyarországon. A problémát az üzemi tanácsok sem oldották meg – mondta lapunknak Borsik János. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint a kormány az országos szintű érdekegyeztetés hatókörét akarja gyengíteni ezzel a lépéssel. – Egyetlen jól bevált megoldás marad: a fókuszálás. A diktátumok erőltetése helyett a kabinetnek egyszerűen tárgyalnia kell a szociális partnerekkel – jelentette ki Borsik.