Magyar zeneszerzők sorozata

Kétséget kizáróan a hangzó kiadványok sorában a legjelentősebb sorozatot indította útjára a magyar zenei értékek közkinccsé tételében élenjáró Hungaroton. A 21 albumból álló ciklust Nemeskürty István, a magyar millennium kormánybiztosa kezdeményezte, megtervezése, szerkesztése neves zenetörténészek, zeneszerzők munkáját dicséri. A széria célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a századforduló körül született és méltatlanul mellőzött zeneszerzőinkre és mostohán kezelt, elfelejtett zeneművekre. A többségükben szerzői lemezeken felcsendül négy teljes opera, valamint oratóriumok, szimfonikus és versenyművek és számos vokális és kamarazenei alkotás. A felvételek a Hungaroton és a Magyar Rádió hangarchívumából származnak, s a legkiválóbb magyar előadók tolmácsolásában hallhatók, de lesz egy vadonatúj dupla album, amely bemutatja Hubay Jenő valamennyi hegedűversenyét Szabadi Vilmos szólójával.A nyár végéig megjelenő teljes sorozat első öt kompaktlemeze már az üzletekben van, és jól reprezentálja a széria profilját, különböző rétegeit. Dupla CD-re került Poldini Ede Farsangi lakodalom című vígoperája. Ez a pompás dalmű jó példa arra, hogy az egykor óriási hazai és nemzetközi sikerrel büszkélkedő alkotások is mennyire feledésbe merülhetnek. A Vajda Ernő színműíró díjnyertes librettójára készült opera Poldini életművének legidőtállóbb darabja, 1924-es ősbemutatóját a nemzeti vígopera megszületéseként értékelte a kritika. A szerző a francia–német operai hagyományt elegyíti a XIX. századi magyar opera nyelvezetével. Cselekménye egy magyar nemesi kúrián játszódik. Poldini legnagyobb érdeme, hogy e rendkívül kényes műfajban a nemzeti karaktert jó érzékkel párosítja a műfaji követelményekkel. A „nem túl nagy” történet a remekbe szabott zenei ötleteknek és dallamvilágnak köszönhetően lebilincselően szórakoztató.A megalkuvások nélküli ember – titulálták Lajtha Lászlót, a népzenetudóst, rendkívüli tanáregyéniséget, komponistát. Nem személye, inkább egyes művei kerültek háttérbe az elmúlt évtizedekben. Ő egyike azoknak, akiknek életművét szívén viseli, gondozza, sorozatban adja ki a Hungaroton. A nagy szimfóniák mellett ő a XX. század egyik legelragadóbb kamarazenei szerzője. Két vonóstriója került a millenniumi korongra, egyik a korai (Szerenád), a másik a késői (Erdélyi esték) stíluskorszakából. Mindkét darab jól mutatja a Lajthára oly jellemző szellemességet, finom könnyedséget, eleganciát, s hogy a komponista mennyire mestere a zenei karaktereknek, zsánerképeknek.A sorozatba bekerültek olyan alkotók is, akiket nemsokára klasszikusaink között említhetünk, bár nemrég még velünk voltak. Sajnos mivel lemezeik ma nem kaphatók, és munkáik jelentős része még nem került CD-re, velük szemben lemezkiadásunknak adósságai vannak. Ilyen szerző és két Kodály-tanítvány Sugár Rezső és Járdányi Pál. Sugár Rezső Hunyadi címmel oratóriumot komponált a nándorfehérvári hős emlékére, Romhányi József kitűnő, inspiráló szövege nyomán. A tizennégy tételes, keretes oratórium klasszikus felépítésű: epikai, drámai és lírai elemek váltakozásával formálja megálmodója nagyszabású alkotássá.Járdányi Pálnak rövidre szabatott az életpálya, ám ez a rövidség hallatlan összeszedettséget, tudatosságot, nagy formátumú művészi koncepciót rejt magában. A tanár, népzenetudós, közízlést formáló kritikus zeneszerzőként szinte minden műfajban és maradandót alkotott. A Bartók és Kodály szellemiségével közösséget vállaló, az új magyar zeneművészet megteremtésén fáradozó, magas erkölcsi igényt támasztó Járdányi öttételes Vörösmarty-szimfóniája mellett a lemezen szerepel két sziporkázó, érzelemdús versenyműve, a Hegedű-concertino és a Hárfaverseny, az édesanyja emlékének ajánlott s a korszak egyik legszebb szimfonikus műve, a Vivente e moriente és a töredékesen maradt, egyetlen oratorikus kompozíció, az Előszó.A Hungaroton millenniumi sorozatának van még egy vonulata: azok a szerzők sorolódtak ide, akik idős mesterekként köztünk vannak. A szerkesztők így Farkas Ferencre is gondoltak, aki már nem érhette meg az új CD megjelenését. Gazdag életművének darabjait eddig is folyamatosan kiadták. Az európai műveltségű, költészet iránti fogékonyságáról is ismert Farkas Ferenc a XX. században több zeneszerző nemzedék kinevelője, óriási szellemi kisugárzású alkotóművésze volt. Vokális és kamarazenei terméséből válogattak az albumra. Farkas Ferenc szerzői albumát egy lenyűgöző portré, a II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának 300. évfordulójára írt kantáta, az Aspirationes Principis zárja.