Megoldatlan a tanárképzés

A szlovákiai magyar oktatás bővítése terén annak ellenére sem lehet átütő erejű változásokról beszélni, hogy a felvidéki magyarság érdekeit képviselő Magyar Koalíció Pártja (MKP) 1998. szeptemberétől a pozsonyi kormánykoalíció tagjaként részt vesz a végrehajtó hatalomban.A magyar iskolaköteles gyermekek mintegy huszonhárom százaléka nem anyanyelvű iskolát látogat. E rendkívül magas arány kialakulásához jelentős mértékben járul hozzá az a tény, hogy százharminc olyan településen, ahol a magyar ajkú lakosság többséget alkot, nincs magyar tannyelvű iskola.Továbbra is megoldatlan a magyar pedagógusképzés helyzete: nincs önálló magyar tanárképző főiskola, a nyitrai egyetemen a tárgyak mintegy felét oktatják magyarul. Dolník Erzsébet, a pozsonyi parlament kulturális és oktatási bizottságának MKP-s tagja szerint kiemelt fontosságú a magyar óvodahálózat működése, hiszen általános tendencia, hogy amelyik gyerek szlovák nyelvű óvodába jár, az szlovák tannyelvű iskolában fogja elkezdeni a tanulást. Ma is él még Szlovákiában az a szülői mentalitás, hogy az állam nyelvén tanuló gyerek jobban tud majd érvényesülni az életben – véli a felvidéki oktatási szakértő.Dolník Erzsébet szerint az anyanyelvű oktatás terén történő lényeges előrelépések elmaradásának egyik oka, hogy a kabinet tanügyi tárcáját az a Demokratikus Baloldal Pártja kapta meg, amely minden területen igyekszik meggátolni a kisebbségi jogok érvényesülését. Ennek ellenére a helyzet a minisztérium szintjén is pozitív irányba mozdult el a Meciar-korszakhoz képest, az MKP Szigeti László személyében államtikári pozícióval rendelkezik a tárcánál. Dolník Erzsébet lapunknak elmondta, az igazi változások a végrehajtás alsóbb szintjén lényegében elmaradtak. Az utóbbi időszakban ugyanakkor született néhány olyan szabályozás, amely pozitív elmozdulást jelent. Ilyen például a kétnyelvű pedagógiai dokumentáció bevezetése azokban az iskolákban, ahol magyar tannyelvű oktatás is folyik. A Meciar miniszterelnöksége alatt törvénysértéssel, igaztalanul leváltott iskolaigazgatók mára visszakerültek posztjukra, vagy megfelelő munkahelyhez jutottak az oktatási minisztériumon belül. Visszakapták egykori hatáskörüket az iskolatanácsok, így ezek javaslatainak figyelembevétele nélkül nem lehet kinevezni vagy leváltani iskolaigazgatókat – mondta lapunknak Dolník Erzsébet.Továbbra is megoldatlan a felvidéki magyarság egyik legégetőbb problémája: nem alakult magyar kar a nyitrai egyetemen. Tény, hogy a koalíciós megegyezés, illetve a kormányprogram nem tartalmazza a kar létrehozásának tervét, a dokumentumba mindössze egy általános megfogalmazás került, mely szerint a kormány lépéseket tesz a magyar pedagógusképzés helyzetének megoldására. A magyar kar létrehozását nehezíti az is, hogy a kabinet nem tudja befolyásolni az egyetem szenátusának erre vonatkozó döntését. A felsőoktatási intézmények autonómiája értelmében csakis a nyitrai egyetem szenátusa dönthet egy kar létrehozásáról. Elképzelhető ugyanakkor egy olyan kompromisszumos megoldás, amely szerint a kormány javaslatot tesz az egyetem vezetésének a magyar kar létrehozásával kapcsolatosan. Lapunk úgy tudja, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a jövő héten teszi a kormány asztalára az erre vonatkozó javaslatot. A szlovákiai magyar felsőoktatás szempontjából említést érdemelnek a komáromi, illetve királyhelmeci intézmények. A komáromi önkormányzat 1992-ben hozta létre a városi egyetemet, amely magyarországi társintézmények kihelyezett tagozataként működik.A végzős hallgatók diplomáját magyarországi felsőoktatási intézmény adja ki. Királyhelmecen a városi egyetem a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem kihelyezett tagozataként 1993-ban jött létre. A királyhelmeci nyolc- szemeszteres képzés főiskolai szintű közgazdászdiploma megszerzéséhez nyújt lehetőséget. Mindkét városi egyetem esetében megoldatlan a diplomák elismerése és a városi egyetemek akk-reditációja. 1990 őszén alakult meg a Kálvin János Teológiai Intézet, amely a Kálvin János Teológiai Akadémia nevet vette fel, s hitoktatókat és lelkészeket képez.