Megoldható földkérdés?

A tőke szabad áramlása időrendben a negyedikként megvalósult szabadságjog az Európai Közösség alapelveinek számító szabadságok közül. Az áruk szabad mozgása már 1970-ben létrejött, amíg a tőke szabad áramlása csak 1992-ben valósult meg. A pénzmozgás mellett ebbe a fejezetbe tartozik minden olyan befektetés, amelynek vagyoni értéke van, így az Európai Unió besorolása szerint idetartoznak az ingatlanok is – tudtuk meg Dienes-Oehm Egontól, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetőjétől. Magyarország ezen a fejezeten belül két kérdésben kért átmeneti mentességet: a külföldiek termőföld vásárlásának tilalmára tíz, míg más ingatlanvásárlás korlátozására öt év derogációt kért. A tőke szabad áramlásának fejezetét még ebben a fél évben, a svéd elnökség ideje alatt szeretné Magyarország lezárni.Felvethetné bárki, hogy az ingatlanvásárlások ügye miért tartozik a tőke mozgásának témakörébe, miért nem inkább a letelepedési joggal van összefüggésben. Az is kérdés lehet, hogy a termőföldek ügye miért nem inkább a közösség mezőgazdasági politikájába tartozik. Az unió úgy határozott, hogy a tőke szabad áramlása fejezetbe helyezi el azokat az elsődleges jogi, az alapítószerződésből származó követelményeket, illetve a másodlagos jogszabályi követelményeket, amelyeket a jelölteknek is teljesíteni kell.Az ingatlanvásárlás kérdésén túl is akadnak problémakörök ebben a fejezetben, de más esetben Magyarország nem kért derogációt. Az államtitkár-helyettes kérdésünkre elmondta, hogy bár a forint már 1995 óta megfelel az IMF 8. cikkében szabályozott konvertibilitási követelményeknek, mégsem mondható teljesen konvertibilisnek. Magyarország ebben a kérdésben több korlátozást ír elő. Ezeknek a feloldása folyamatos, és várhatóan majd az unióba való belépéskor szűnik meg.„Az az ország, amely nem tudja felszámolni a tőkekorlátozásait az európai uniós integráción belül, de akár a tőkebehozatal és -kivitel korlátozásait egy harmadik országgal szemben, az az ország nem elég erős ahhoz, hogy az egységes pénz bevezetésének a második fázisába be tudjon lépni” – jelentette ki Dienes-Oehm Egon. Mint mondta az egységes pénz bevezetéséhez mind a négy szabadságjog működése szükséges. A szakértő szerint az ingatlannal kapcsolatos derogációs kérelem nem hátráltatja jelentős mértékben az egységes piacban való részvételünket. Ellenben ha az unió a munkaerő szabad mozgására írna elő korlátozásokat, az komolyabb hátrányt jelentene Magyarország számára. A napokban több újság írt arról, hogy esetleg alkuként kezelik a derogációs kérelmeket, így Magyarország kapna pár év derogációt a termőföldkérdésre, cserébe az unió korlátozná a munkavállalást. Az alkuról szóló hírek nincsenek hivatalosan megerősítve, inkább spekulációk, amelyet az államtitkár-helyettes igazságtalannak tartott. A tőke szabad áramlása fejezetnek ugyanis csak egy kis része vonatkozik az ingatlanvásárlásra, a személyek szabad mozgásának pedig a legfontosabb része a munkaerő szabad mozgásának kérdése.A termőföld vásárlásának korlátozására Orbán Viktor miniszterelnök a napokban ismertetett egy olyan elképzelést is, amely szerint birtokot (10–15 hektár felett) csak helyben lakó vásárolhat (a birtoktól húsz-harminc kilométeren belül lakók), így kiszürhetőek azok a vásárlók, akik csak az alacsony ár miatt, spekulatív céllal szeretnének földhöz jutni. Dienes-Oehm Egon elmondta, hogy Ausztria, Svédország és Finnország is kapott ötéves derogációt, nem termőföldre, hanem úgynevezett „másodlagos otthonra”. A svédek és a finnek környezetvédelmi szempontból tartották szükségesnek, az osztrákok az identitásukat féltették. „Így az unión belül is van példa arra, hogy ingatlanügyben átmeneti mentességet kérnek” – tette hozzá.