Mit mutat a privatizáció kristálygömbje?

Felülvizsgálják a magyar cementipar privatizációját – döntött tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsága. Ha törvényszegést találnak, a legfőbb ügyészhez fordulnak. Bizonyos, hogy az Agrobanknak is számot kell adnia egy tranzakciójáról, amely jelenleg bírósági per tárgyát képezi. – Félő, hogy a magyar cementipar egészét uraló Holderbank és Heidelberger cégek visszaélnek piaci fölényükkel, és közösen állapítják meg a cement árát – indokolta tegnap Ivanics István (Fidesz), az albizottság elnöke az általa irányított testület döntését.Mindenkit meghallgatunk, aki valamilyen formában érintett volt a magyar cementipar privatizációjában, így az érintett bankokat is – jelentette ki tegnap Ivanics István (Fidesz), az ellenőrzési albizottság elnöke. Az „érintett” bankok közül csak egyet nevezett meg, az Agrobankot, amelynek vezérigazgatóját, Kunos Pétert 1998-ban, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt ítélt kétévi börtönbüntetésre a Legfelsőbb Bíróság. (Kunos Péter tavaly februárban szabadult.) „Meredeknek tartjuk”, hogy az Agrobank, bár magánszemélyeknek adott hitelt, azt a Holderbank, a cementipari privatizáció egyik győztese kivásárolhatta – fogalmazott az elnök, majd hozzáfűzte: ez a tranzakció jelenleg is bírósági per tárgyát képezi.Az ellenőrzési albizottság, Horváth László (Fidesz – felvételünkön) kérésére tűzte napirendre a cementipar privatizációjának felülvizsgálatát, és döntött végül úgy, hogy áttekintik a teljes folyamatot. – Nem szeretnénk úgy járni, mint az egykori Kelet-Németország, ahol a Holderbank és a Heidelberger cégek árkartellt kötöttek, amelynek nyomán tíz márkával drágult a cement – fogalmazott Ivanics István. Hozzáfűzte: a Széchenyi-terv programjai nyomán a jelenlegi, egy személyre számított 300-350 kilogrammos cementfelhasználás duplájára emelkedik, ezért célszerű megvizsgálni a két cégnek az árakra vonatkozó esetleges együttműködését is.A privatizáció felülvizsgálata során az ellenőrzési bizottság kitér továbbá a magánosítás körülményeire, az ágazat jelenlegi tulajdonosi szerkezetére, de arra is, hogy miként érintheti az építőipar várható konjunktúráját a két külföldi csoport kezében lévő iparág.A vizsgálatot nehezítheti, hogy az öt hazai cementgyárból hármat még az állami tulajdonú Cementipari Művek értékesített a Németh-kormány regnálása idején, a megmaradt két egységet pedig 1994-ben adta el az akkori Állami Vagyonügynökség. A körültekintő vizsgálat érdekében a bizottság meg kívánja hallgatni a tranzakciókban érintett bankok vezetőit, az öt cementgyár irányítóit, a Cementipari Szövetségtől kérnek információkat, valamint kíváncsiak Csiha Judit, a Horn-kormány privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszterének véleményére, aki a Horn-kabinet ideje alatt működő, privatizációkat felülvizsgáló bizottság elnöki tisztét is betöltötte.Horváth László a bélapátfalvai cementgyár privatizációjának körülményei miatt indítványozta az eljárást. A Holderbank és a Heidelberger-cégek a 4,3 milliárd forintot érő gyárhoz az ár tíz százalékáért juthattak hozzá – állítja a képviselő.A két lépcsőben privatizált gyár megvásárlásához ugyanis létrejött egy magyar társaság, a Konzultáns Kft., amely a magyar cégeknek biztosított E-hitellel és kárpótlási jeggyel szerzett tulajdont a bélapátfalvai cementgyárban, de ezt – az államilag, közpénzekből támogatott tulajdonát – 1998-ban eladta a Heidelberger és a Holderbank közös érdekeltségének, majd végelszámolással megszűnt.