Mulatság kölcsönjelmezben

Indul a XIX. század: 1799 farsangján eltemetik az évszázad utolsó telét, a kirobbanó életigenlés és ünneplés nemcsak az új tavasznak, de egy új korszak beköszöntének is szól. Jól tudjuk, hogy a farsangi téltemetés a bevonuló tavasz ősi örömünnepe, egyúttal szimbolikus megsegítése a téllel való küzdelmében. A hivatalos farsang ugyan vízkereszttől hamvazószerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik.– A farsangolás annak a palack bornak a kiásásával kezdődik, amelyet a múlt évi avatáskor a legények elástak. Ettől kezdve aztán hamvazóig szakadatlan tánc és bohóckodás következik. Mindennek a mélyén ősi gonoszűző és természetvarázsló cél rejtőzik. A gonoszűzés és természetvarázslás az oka az asszonyok hosszú szánkázásainak, tánc közben magasra ugratásának is (a búza növekedését segítendő), a fiatalaszszonyok, lányok életvesszővel való megveregetésének, a kiszebaba égetésének – magyarázza Balázsi József igazgató a farsangi rítusokról. Olyan farsangi bálra invitálják a nézőket Beregszászon, ahol együtt mulatozhatnak Csokonai Vitéz Mihály halhatatlan művének, a Dorottyának hőseivel. A történet a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színpadi variációjában életigenlő fiatalossággal, jókedvű lendületességgel elevenedik meg. – A pártában maradt vénkisasszonyok, Dorottya és Rebeka által Carnevál hercege és az ifjak ellen vezetett hősies, drámaiságot sem nélkülöző, mégis sokkal inkább mulatságos és természetesen csodálatos megbékéléssel végződő XVIII. század végi farsangi háborúja, Csokonai határokat nem ismerő fantáziája, pajzánul pikáns humora áll az előadás középpontjában, adja meg annak varázslatos hangulatát – mondja a színház igazgatója.A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, amely Ukrajna első hivatásos magyar színháza, mindössze hétéves múltra tekinthet vissza. Az egykori Oroszlán Szálló épületében kapott helyet, színészei rendkívül nehéz körülmények között, a magyar irodalom iránti elkötelezettséggel és a nyelv iránt érzett tisztelettel szinte a semmiből próbálják fenntartani a magyar kultúra kis szigetét. 1999-ben a – kívülről felújított, belülről nedves és lerobbant – rossz állagú épületben a közönséget sem tudták fogadni, előadásaikat az ungvári bábszínházban vagy Magyarországon tartották. Télen nem volt fűtés, nem tudtak hol játszani, támogatást alig kaptak. Nem egészen kéttucatnyi színész vállalta a megpróbáltatásokat, melyekből ma is jut nekik bőven.Csokonai Vitéz Mihály színművét a színház a Vasvári Művelődési Ház és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával 1999-ben mutatta be Magyarországon a vasvári szent kútnál. A premiert kölcsönkért kosztümökben tartották, melyeket a zalaegerszegi színház adott nekik. A mai napig nem sikerült anyagi nehézségek miatt valamennyi kosztümöt elkészíttetniük, most egy részüket a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház bocsátja a rendelkezésükre. Huszonhét alkalommal játszották ezt a darabot Kárpátalján és külföldön, többek között Budapesten, Kisvárdán, Egerben, Kapolcson, Esztergomban, Nyírbátorban. A legnagyobb sikert Kisvárdán aratták a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, ahol öt díjat nyertek: a fesztivál nagydíját, a legjobb férfialakítás díját Trill Zsolt, a legjobb női alakítás díját megosztva Alikina Kátya, Szűcs Nelli és Teplánszky Katalin, a rendezői díjat a fiatal Vidnyánszky Attila kapta. A dámák diadala a farsangon nekik is diadalt hozott.