Nem csökken az uránpánik

Nem csökkennek az úgynevezett Balkán-szindróma keltette nemzetközi botrány hullámai. Egyre több nemzetközi szervezet – és természetesen a békefenntartásban érintett hadseregek – indítanak vizsgálatot az ügyben. Eközben a katonai szakértők cáfolják az összefüggést a leukémiás megbetegedések és a szegényített urántartalmú páncéltörő lövedékek alkalmazása között.Mielőtt uniós szintű kezdeményezéssel állna elő a szegényített urániummal töltött fegyvereket illetően, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Svédország előbb össze akarja gyűjteni a tényeket. Ezt Anders Eisen, a svéd védelmi minisztérium szóvivője jelentette ki, aki ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nagyon komolyan veszik a már kifejtett aggodalmakat, de előbb még a további tények összegyűjtésére van szükség, és csak ezután lehet konkrét intézkedéseket tenni.Számos európai országot sújt a Balkán-szindróma problémája: azt gyanítják, hogy a Boszniában 1995-ben, Koszovóban pedig 1999-ben bevetett, szegényített urániummal töltött fegyverek okozhatták több katona rejtélyes eredetű megbetegedését vagy halálát. (E katonák mindegyike – legalább 44 fő – részt vett a NATO boszniai vagy koszovói missziójában.) Az EU és a NATO ma vitatja meg a gyanús megbetegedések és elhalálozások ügyét. Az észak-atlanti szövetség Brüsszelbe nem hivatalos tanácskozást hív öszsze, amelyen kizárólag a Balkán-szindróma szerepel majd napirenden. A svéd EU-elnökség pedig azt tervezi, hogy a közös biztonság- és külpolitika ügyeiben illetékes vezetők tanácskozása elé viszi a témát.Közben egyre több, a boszniai vagy koszovói békefenntartásban érintett ország hadseregének vezetése rendelte el a térségben hoszszabb-rövidebb időt töltött katonáinak orvosi vizsgálatát. Legutóbb Szlovákia és Svájc döntött így. Rudolf Scharping német védelmi miniszter pedig, bár túlzottnak nevezte a néhány megbetegedés miatti aggodalmat és pánikot, a ZDF televíziónak nyilatkozva az uránbevonatú páncéltörő lövedék (hivatalos rövidítéssel DU) haladéktalan betiltását követeli.Miközben egyre több, a botrány hátterét firtató cikk jelenik meg a világsajtóban, a katonai és sugárbiológiai szakértők továbbra is kétlik, hogy összefüggésbe lehetne hozni a lemerített uránnal bevont lövedékek használatát és a balkáni békefenntartóknál regisztrált leukémiás megbetegedéseket.