Röviden

Széles körben vitatott kérdés volt, lehet-e szabadalmaztatni az emberi géneket például akkor, ha egy tudományos műhely megfejti a gén felépítését, tisztázza funkcióját, és képes a reprodukálására, klónozására is. A válasz az amerikai szabadalmi hivatal legfrissebbb irányelvei szerint egyértelmű igen. Egy kutatócég eddig 159, „teljes hosszúságában megfejtett” génre kapott szabadalmat, és 16 ezer (!) beadott génszabadalmi kérelme vár elbírálásra. Nem újdonság, hogy egyes „cégek” kiforgatják jogaiból a valódi „alkotót”. Ebben az esetben viszont biztos, hogy nem kell hagyományos perre számítaniuk.