Svéd gyorsítás az EU-bővítésben

Svédország, amely az Európai Unió soros elnöki tisztségét tölti be január 1-jétől, nagymértékben fel akarja gyorsítani a csatlakozási tárgyalások ütemét, s ezért azt tervezi, hogy már hat hónapos elnökségi időszaka alatt napirendre tűzi a politikailag legkényesebb tárgyalási fejezeteket is.A European Voice című, kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó brüsz-szeli hetilap pénteken megjelent legutóbbi számában svéd illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy Stockholm reményei szerint a közös mezőgazdasági és regionális politika, valamint a bel- és igazságügyek is már az e fél évben tárgyalandó témák között szerepelhetnek.A svéd EU-elnökség bővítési politikájában valós alapot kíván adni annak az eddig is támogatott alapelvnek, hogy a jelölt államok a saját érdemeikre támaszkodva szállhassanak ringbe csatlakozási törekvéseik megvalósításáért. Svédország EU-elnökségének három alapelve a bővítés, a környezetvédelem és a foglalkoztatás – e három közös EU-politika kiemelése már csak azért is jelzésértékű a legesélyesebb tagjelölteknek, mert hangsúlyozottan szerepel közöttük a bővítés. A nizzai csúcstalálkozó nem hagyott kétséget afelől, hogy a bővítési „útitervet” rugalmasabban kívánja kezelni.A múlt év végén új lendültetet kapott magyar EU-csatlakozási tárgyalások eddig lezárt fejezetei között szerepel többek közt az energia és a külkapcsolatok fejezete. Brüszszeli információink alapján úgy tűnik, a nizzai konferenciáig az EU tárgyalási taktikájára jellemző volt, hogy lehetőleg kerülte egyes érdemi kérdések megvitatását, a tárgyalások „minőségileg új szakaszának” megnyitását. Nizza után, egy ambi-ciózusnak tűnő EU-elnökséggel komoly lehetőségek látszanak arra, hogy ezt a fél évet kihasználva jelentős előrelépéseket tegyünk a csatlakozási tárgyalásokon. Svéd-országnak egyébként már az is épp elég munkát ad majd, hogy összebékítse a tagországok álláspontjait olyan kényes kérdésekben, mint például a munkaerő szabad áramlásának a bővítés utáni biztosítása.