Tantárgyként oktatják majd az etikát

A 2003–2004-es tanévben vezetik be az etikát tantárgyként az iskolák hetedik és tizedik évfolyamán. Oktatásában fontos szerepe lesz a hiteles és őszinte tanári személyiségnek, bár értékrendet a többi hagyományos tantárgynak is közvetítenie kell. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány negyvenmillió forint összdíjazású pályázatot írt ki az iskoláknak az etikaoktatás bevezetésének támogatására.Az erkölcsre nevelés egyik fontos újdonsága az etikának mint tantárgynak a megjelenése az iskolában a 7. és 11. évfolyamon. Több oktatási szakember úgy vélekedik, hogy sokféle értékrendet megjelenítő világunkban – ahol egymás mellett élnek különféle világnézetű, vallású társadalmi csoportok – nem lehet a közoktatásban normatív erkölcsi értékrendet közvetíteni. Ez szerintük óhatatlanul konfliktust szül azok között.Pokorni Zoltán oktatási miniszter ezzel szemben úgy gondolja, hogy lehet és kell is pozitív értékrendet, hierarchiát felmutatni a diákoknak. Hozzátette: azzal is tisztában van, hogy soha nincs teljes értékű konszenzus egy társadalomban, mindig lesznek olyan csoportok, amelyek az értékeknek az oktatásban vázolt fontossági rendjét bírálják.– Létezik a magyar társadalomnak egy olyan többsége, amely az értékhierarchia szempontjából egyfajta közmegállapodást őriz és vall – mondta a szaktárca vezetője. – Fontos, hogy az etikaoktatás ehhez az értékrendhez alakítsa a diákok személyes, egyéni viszonyulását.A miniszter egyfajta reflektív, diskurzív viszonyt ért ezalatt, amely során például regény-, filmrészletek, vagy akár a mindennapi életből vett értékkonfliktusok megvitatásával alakítják ki azt a személyes tudást, amely az erkölcs legfontosabb vonása.– Az életben sohasem vegytisztán, hanem konfliktusos voltukban, ütközések formájában jelennek meg az értékek – fogalmazott a miniszter. Szerinte nem az a fontos a diák számára, amit úgyis tud – hogy például az igazmondás helyes-e vagy hogy tisztelni kell-e az időseket – egy fiatalemberben a kérdés úgy vetődik fel, hogy mit kezdjen ezekkel az elvekkel, ha egy felnőtt embert hazugságon ér. A beszélgetésekre, vitára nagy készség mutatkozik a kamaszokban. Talán nem is tudnánk olyan dolgot mondani, amely jobban lázba hozza őket. A felnőtt világ elveit kérik számon – nem egyszer nagyon durván és kíméletlenül– magán a világon. Éles a szemük, nagyon pontosan látják, hallják a disszonanciát – tette hozzá.– Az etika izgalmas, fontos tantárgy, amelyben nagy a szerepe a hiteles, őszinte tanári személyiségnek – mondta. A tantárgy nehézségei is ebből fakadnak, hiszen csak az a pedagógus tudja jól tanítani, aki saját személyiségén keresztül, saját világnézetének vállalásával mintát mutat az értékekhez. Olyan iskola kell, ahol a pedagógus szabadon megvallhatja saját elkötelezettségét. Ugyanakkor nem kívánatos az olyan tanár az órákon, aki izzó szemű hittérítőként követeli meg a diákoktól, hogy azt, és csak azt vallják, amit ő helyesnek gondol – közölte.A tárca vezetője kiemelte: igen keskeny az ösvény, amelyen járunk. Itt a jog, a törvény, a rendelet nagyon durva eszköznek mutatkozik. A kultúra az, amely ezt a finom hangszerelést, beállítást el tudja végezni. Pedagógiai, világnézeti kultúráról van szó, amely egyértelműen szabályozza, mi az, amit meg kell, és mi az, amit tilos megtennie egy pedagógusnak. Nincs olyan tanár, aki ne nevelne minden szavával, mozdulatával még akkor is, ha az nem szándékos. Ennek tudatosításához nyújtanak segítséget a kerettantervek fejlesztési célkitűzései, amelyekben a tanítandó ismeretek előtt ott szerepelnek a fejlesztési célok is – jelezte.Az egyházak által szervezett hittan vagy a kerettantervekben most újonnan megjelenő etikaoktatás a „jéghegynek csak a csúcsa”, hiszen a személyiségfejlesztés, a nevelés, az értékek közvetítése nem korlátozódhat pusztán egy órára. Azt is pontosan tudja minden szülő, hogy a tanórán közvetített tudásnak megvannak a maga korlátai – jelezte a szaktárca vezetője. Egy fiatalemberre jóval nagyobb hatással van a kortárs csoport, sőt azt is mondhatnánk, hogy életük egy szakaszában ez a meghatározó – tette hozzá.– Az a fiatalember tud majd helyesen dönteni jó és rossz, erkölcsös és erkölcstelen dolog között, aki nemcsak a tanórán hallotta a becsület definícióját, a tisztesség meghatározását, és írta azt le a füzetébe, mondta föl valamikor az órán, hanem az, aki ezt a tapasztalatot át is élhette egy esőben fölvert sátortábornál, fáradtan összerakott tűznél, a sportpályán, egy vártúrán, a közösségben élve – mondta. Ezért tartja fontosnak a miniszter az iskola körül működő ifjúsági szervezeteket, egyesületeket, köröket, azaz az intézményt mint a szabadidő szervezésének, eltöltésének helyét, szervezőjét, segítőjét.– Nem az az oktatási kormányzat célja, hogy úttörőmozgalomhoz, vagy a KISZ-hez hasonlóan egy ideológia mentén kényszerű ifjúsági szervezeteket kreáljon, hanem hogy megerősítse azokat a létező köröket, közösségeket, amelyek ezt a modellt, mintát a gyakorlatban is elérhetővé teszik, közvetítik a gyerekeknek – közölte Pokorni Zoltán.– Negyven-ötven éve nem volt arra példa, hogy az etikaoktatás bevezetéséhez támogatást kapjanak az iskolák – mondta lapunknak Dobos Krisztina, a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (Koma) kuratóriumának elnöke. Ez a 40 millió összdíjazású támogatás pályázat alapján nyerhető el, amelynek nemcsak az a célja, hogy tankönyvek, vagy taneszközök készüljenek, hanem az is, hogy az etikus magatartás élmény legyen a diákok számára és sajátjukká váljék – tette hozzá. Ezért az agyagok elkészítése mellett a programok megjelenítését is támogatja a közalapítvány.A Koma által 2000-ben kiírt pályázati programok beadási határideje 2001. Eredményhirdetés egy hónap múlva várható, kidolgozásukra egy év jut. A munka meg-könnyítésére az oktatási tárca kiadott egy bibliográfiát, amely az etika oktatásához használatos könyveket, cikkeket, gyűjteményeket tartalmazza.