Thierse félti a keleti részeket

Gazdag rokon támogatásával nem nehéz leküzdeni a nehézségeket – hallani még ma is gyakran a volt szocialista tömb országaiban a német egyesítés kapcsán, abból kiindulva, hogy a hajdani NDK nyomasztó gazdasági örökségét a fejlett NSZK különösebb nehézségek nélkül egyenlíti ki. A helyzet ilyetén megítélése nemcsak felületes, hanem ellentmond a valós tényeknek és magyarázattal szolgál arra a jelenségre, hogy a szociáldemokrata–Zöldek-koalíció miért helyezkedik tartózkodó álláspontra az EU-bővítés ügyében. Tíz évvel a német–német határzárak felszámolása után a régi és az új tartományok között nem csökken, hanem sokkal inkább növekszik a jólét hézaga.Erre a háládatlan helyzetre mutatott rá Wolfgang Thierse, a német parlament elnöke. A szociáldemokrata politikus kíméletlen nyíltsággal fogalmaz, és leszögezi: „Szó sem lehet arról, hogy sikerül behozni a gazdasági lemaradást. Az elvándorlás folyamata, a keleti országrész vásárlóerejének stagnálása és az adóbevételek csökkenése az állam részéről új befektetési offenzívát követel már csak azért is, mert az esetleges EU-bővítés után jelentősen csökken az új tartományoknak juttatott anyagi támogatás”.Az SPD helyettes elnöke szerint a keleti tartományokban tapasztalható gazdasági növekedés leállt, 1999-ben az ipari befektetések mindössze tizenkétmilliárd márkára rúgtak, szemben a nyugati országrész kilencvenmilliárdjával; a munkanélküliek száma tovább növekedett. Kritikus a helyzet a huszonöt évesnél fiatalabb korosztály képviselői között, ahol tizenöt százalékkal emelkedett a kvóta, és pillanatnyilag százötvenezer személyt érint. Ismét hatalmas méreteket ölt az elvándorló szakemberek száma: amíg 1997-ben csak tízezer specialista hagyta el az új tartományokat, addig tavaly negyvennégyezer polgár vette kezébe a vándorbotot. Távozásukkal összefügg az adóbevételek jelentős csökkenése – a keleti települések egy személyre eső átlagadója egyharmaddal kevesebb, mint nyugaton.Wolfgang Thierse helyzetfelmérése ellentétes reakciókat váltott ki. A politikusok attól tartanak, hogy a parlament elnökének tanulmánya további károkat okoz majd a keleti országrésznek, s fokozza a bátortalanság és a bizonytalanság érzését. A Német Gazdaságkutató Intézet viszont találónak minősítette meglátásait, és utalt arra, hogy az előzetes számítások szerint 2001 során nyugaton 2,6 százalékos gazdasági növekedés várható, keleten viszont csak 2,0 százalékos – különösen az infrastruktúra fejlesztése elmaradott, és az építőipar küzd komoly problémákkal.