„Úgy hallottam…”

Aki még nem tudná, annak mondom: Schmidt Mária történész, miniszterelnöki főtanácsadó rendszeresen beavatkozik a közszolgálati televízió szerkesztésébe. Mindezt, magától Vásárhelyi Mária szociológustól tudjuk, aki civilben leleplező riporter. Márpedig amit Vásárhelyi Mária mond vagy ír, arra be lehet venni a ciánkálit – legföljebb elhunyunk tőle.(Vásárhelyi szaktársnőnek egyébként nyilatkozóként is nagy gyakorlata van. Általában külföldre jár nyilatkozni, édesapjával és leánytestvérével ők formálják a nyugati világ magyarságképét – nagyjából olyanra, amilyet legutóbb a holland NRC Handelblat című hírlapban olvashattunk a brutális magyar rendőrségről, az összevert gyerekekről...)Vásárhelyi Mária hírvivő alaposan körbe szokta járni a témát, mielőtt kiáll vele a nyilvánosság elé. Fenti esetben például „tévések beszámolójából” hallotta úgy, hogy a főtanácsadó asszony „bele szokott szólni” a szerkesztésbe. Tanúk és bizonyítékok ugyan nincsenek, de az ilyenkor nem fontos, a lényeg, hogy Vásárhelyi Mária „úgy hallotta”, és kész.Hiszik, nem hiszik, az öblös szamárságot a Magyar Hírlap szép szöveghűen leközölte – el is vesztették a későbbi sajtópert –, fütyülve arra, hogy a megvádolt Schmidt Mária „tévés szerkesztő” ott sem volt az eseményen, de még utólag sem kérdezte meg a kutya sem.A Vásárhelyi-szózat egyébként a Nyilvánosság Klub tavalyi közgyűlésén hangzott el. A Horn-korszakban csendesen szunyókáló szervezet tagsága döbbenten hallgatta a leleplező beszédet, miszerint a miniszterelnöki főtanácsadó lábbal tiporja a sajtószabadságot, s beleszól a televízió életébe. Állítólag.Én meg úgy hallottam, Vásárhelyi Mária benne volt a Ferenc körúti fegyveres postarablásban, közvetlenül azután, hogy felgyújtotta a Budapest Sportcsarnokot. Tanúim, bizonyítékaim nekem sincsenek, de „úgy hallottam...”