A határozati javaslat

Nem sebeket kívánunk felszakítani, hanem a nemzeti megbékélés jegyében a gyász egyetemességét hirdetjük. A kommunizmus áldozatai emléknapjának megünneplése az elmúlt ötven év lezárását segíti elő” – hangzott el az Országgyűlésben az emléknap megüléséről szóló határozati javaslat általános vitájában.Horváth Béla (FKGP), a javaslat előterjesztője a tavaly áprilisban lezajlott vitában kifejtette: szükséges, hogy a középfokú oktatási intézményekben megemlékezzenek a kommunizmus áldozatairól, a sztálinizmust, a magyarországi kommunizmust, a „malenkij robotot”, a gulágot, az ÁVH tetteit megszenvedők sokaságáról. Az emléknap megülésére az 1945-ben kivégzett s azóta boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspök halálának napját, április másodikát javasolta.Hangsúlyozta, hogy az áldozatok érdekében kirekesztéstől mentesen, politikai nézet vagy vallási hovatartozás nélkül kell szót emelni, s a diktatúra minden változatát elítélni. A kommunizmus fekete könyve című munka adatait ismertetve elmondta még, hogy a vörös diktatúrák áldozatainak száma 80 és 100 millióra tehető, a következő „felosztásban”: Szovjetunió: 20 millió, Kína: 65 millió, Észak-Korea, Kambodzsa: két-két millió, Afrika: 1,7 millió, Afganisztán: 1,5 millió, Kelet-Európa és Vietnam: egy-egy millió, Latin-Amerika: 150 ezer halott.A tavaly májusban lefolytatott részletes vitában Ughy Attila (Fidesz) módosító javaslatának lényegét ismertetve elmondta: a „kommunizmus áldozatainak napja” helyett a „kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja” megnevezést indítványozza, a megemlékezés napjának pedig április 2. helyett február 25-ét javasolja. 1945-ben ugyanis ekkor hurcolták el Kovács Béla országgyűlési képviselőt. Egy mentelmi joggal rendelkező képviselő elhurcolása Apor Vilmos meggyilkolásánál sokkal inkább jellemzi a kommunista diktatúrák természetét – hangsúlyozta.A T. Ház tavaly júniusban e módosításokkal együtt fogadta el a határozati javaslatot 201 igen, 24 nem és 87 tartózkodás mellett.