A juhásznak jól megy dolga?

Szerintem jobban járt volna Stadler József, ha annak idején nem szegődik el milliomos vállalkozónak, helyette megmarad számadó juhász a nyáj mellett, fújja furulyáját, meg a puli füle tövit vakargatja, ha viszket szegénynek. Csakhogy az ifjú Stadlerban már kisbojtár korától ott mocorgott a vállalkozói kedv, addig izgett-mozgott a subájában, mígnem egy szép napon földhöz vágta pásztorsípját, görbe botját, és beállt milliomosnak.Minden bajnak ez volt a legeleje.Sikersztorinak indult a Stadler-népmese, ő is, bukszája is szépen hízott, munkahelyeket, futballstadiont épített, megsüvegelték a faluban (később a városban is), aztán meg – ahogyan az lenni szokott – odament hozzája a szocialista párt Hámori Csaba képében, hogy hehehe, így meg úgy, de ügyes kend, a nemjóját neki...Aztán meg – régi forgatókönyv szerint – pénzt kértek tőle választási kampányra, elég sokat.Hát most olvasom az újságban (Magyar Nemzet, február 22.), milyen levelet írt Stadler exjuhász Hámori Csaba balembernek a tömlöcből, ahová időközben becsukták. „Nagyon nagy bajban vagyok, drága barátaim! Teljesen tönkretett ez a szép Párt, az MSZP, akire rábeszéltetek... Most itt vagyok, engem dobtak oda koncnak... Az a kérésem, hogy amit adtam a választásokra pénzt, abból adjatok vissza húsz-harminc milliót, mert nem tudom még az ügyvédeket sem kifizetni, meg a Marikának sincs egy forint pénze sem, mert mind odaadta a focistáknak meg rezsire...”Hámori Csabáék azonban nem adtak egy vasat sem az ügyvédekre, sem a Marikának, ellenben elejétől a végéig letagadták az egész pénzhistóriát.Ha beismerték volna, ez a cikk is tovább tartott volna.