Álbotrány Budafokon

Saját pártjukban is háttérbe szorultak azok a helyi MSZP-s képviselők, akik egy újabb ingatlanbotrány kirobbantásával próbálják meg eltussolni korábbi ügyeiket – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Szabolcs Attila, Budafok-Tétény MDF-es polgármestere. Szerinte a nyilvánossággal és a lakosság bevonásával gátat lehet szabni az alaptalan vádaskodásoknak.Nemrégiben politikai részrehajlással vádolta meg a főváros XXII. kerületének polgári vezetését az önkormányzat baloldali ellenzéke. A Népszabadság korábban cikket közölt arról, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium fideszes politikai államtitkára, a kerület országgyűlési képviselője – kerületi rendeletmódosítással – kétszintes budafoki házat építhet, holott azelőtt csak egyszinteset építhetett volna. Mit szól a vádakhoz?– Nem tartom korrektnek a napilap eljárását. Azonfelül, hogy engem mint régi MDF-est „átléptettek” a Fideszbe, a hivatkozott cikk számos valótlan tényt tartalmaz. Amikor a tévedésekre írásban akartam reagálni, a Népszabadság jogi képviselője közölte: a szerkesztőség nem kívánja közzétenni közleményemet, mert a cikk állításait véleménynyilvánításnak, értékelésnek, és az újságírók, valamint a cikkben idézett MSZP-s képviselők következtetéseinek tartják. Márpedig az ügyet befolyásolták, s ez egyértelműen jelzi: megkezdődött a választási kampány. Az utóbbi hónapokban politikai okokból támadják az önkormányzat polgári vezetését, bal- és jobboldalról egyaránt. Érthetetlen, hogy egy tavaly áprilisi rendeletmódosításról, illetve az akkori testületi ülés vitájáról miért kilenc hónappal később készül egy leleplezésnek szánt írás.– Mi az ön álláspontja?– A XXII. kerületben több mint 120 rendezési terv szabályozza a beépítést. Van, amelyiket huszonöt éve fogadtak el, de számos előírás a rendszerváltozás után született. Az elmúlt időszakban változtak az országos és a fővárosi jogszabályok és az itt élők igényei is. Ezért a képviselő-testület 1999 óta huszonkét esetben könnyített az eddigi, túlzottan szigorú szabályokon. Nem teszünk mást, mint hogy az építési követelményeket a fővárosi rendelkezésekhez igazítjuk. Az építési törvény szerint 2003-ig valamenynyi hatályos rendezési tervet felül kell vizsgálni. A polgármesteri hivatal szakemberei most készítik a kerület egészére szóló terveket. Az ellenzék által kifogásolt kerületi rendelet csak 4,5 méter magas beépítést engedett meg, míg a budapesti városrendezési és építési keretszabályzat 8,5 méteres homlokzatmagasságot tesz lehetővé. A testületi döntés idején azt sem tudtam, hogy Németh Zsolt építkezni kíván. Később derült ki, hogy a fideszes politikus a városrész korábbi üdülőövezetében, magánforgalomban telket vett magának. A hegyoldali területet egyébként a Fővárosi Közgyűlés sorolta át lakóövezetté. A módosítás kilenc utcát és 77 ingatlant érintett, s aki ma körülnéz itt, az láthatja, hogy nem egy, hanem számos ház ráépítése kezdődött meg. Ezeken a kis alapterületű, minimális beépíthetőségű telkeken kizárólag felfelé képzelhető el a bővítés. A kerület egyéb részein előfordult, hogy a régi rendelet meghatározta: csak négy sík határolhatja a tetőt, és olyan eset is volt, amikor az előírások szerint az elektromos vezetékeket csak – a légkábelnél többszörösen drágább – földkábelben lehetett bevezetni a házakba. A polgárok érdekében az ésszerű módosításokkal nem lehet évekig várni.– Sokan azt gondolhatják, hogy az ügy része a Torgyán József házépítésével kezdődött botránysorozatnak.– Óriási a különbség. Torgyán esetében azt kérdezték, hogy miből, itt meg azt: hogyan. Érdekes, hogy az MSZP-s nyilatkozók: Hajas Ervin, az előző polgármester és Fekete András, a volt alpolgármester nem a tavaly áprilisi ülés után hangoztatták aggályaikat, hanem most. Mindez egyértelműen mutatja a politikai szándékot. Amennyiben szakmai kifogásaik lennének, akkor a döntés után is tiltakoztak volna, s nem háromnegyed évvel később, a sajtón keresztül, amikor már saját pártjukon belül is háttérbe szorultak. Távol áll tőlem, hogy én is politikai botrányokat kavarjak, ugyanakkor tény: 1998-ban, az előző ciklus utolsó testületi ülésén az akkori baloldali többség egy fővárosi szocialista képviselő érdekében eljárva úgy módosította Budafok-belváros rendezési tervének hatályát, hogy az lehetővé tette egyetlen egy értékes telek beépítését. Ezen a telken az MSZP-s városatya építkezett, aki ma már ott is él.– A Népszabadság cikke szerint összefüggésbe hozható az országgyűlési képviselő építkezése és a kerület akkori főépítészének menesztése.– Az állítás hamis, hiszen a főépítész a rendeletmódosítás után több mint két és fél hónappal, közös megegyezéssel távozott.– Hogyan lehetne elejét venni a gyanúsítgatásoknak?– Mint már említettem, a kerület mintegy 120 rendezési tervének egy része rossz, elavult, és számos területen átfedések vannak. Az anomáliák pedig rossz döntésekhez, alaptalan vádaskodásokhoz vezethetnek. Elhatároztuk az összes terv felülvizsgálatát. Meg kell határozni, hogy mi tartható meg és mi nem. A részletek kidolgozása után születhet meg Budafok-Tétény egységes szabályozási terve. Az előkészítés a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonásával, a teljes nyilvánosság előtt zajlik. A munka megkezdése előtt a tervezők egy kérdőívet állítottak össze a kerületi civil szervezeteknek, a pártoknak, helyi vállalkozásoknak és az érdeklődő magánszemélyeknek. A tervet az önkormányzat lapjában is meghirdettük, hogy bárki véleményt nyilváníthasson az elképzelésekről. A válaszok értékelése már megkezdődött, az összegzés március közepére várható.– Mennyiben érinti Buda egyik külső kerületét a nemrégiben az országgyűlési bizottságokban is felvetett budapesti agglomerációs moratórium? Vannak-e még fejleszthető területeik?– Budafokon gyakorlatilag már nincs olyan terület, amelyet befolyásolna az övezetátsorolási tilalom. Nagyobb, összefüggő külterület a Tétényi-fennsík, amely védett, tehát nem lehet belterületbe vonni és beépíteni. Az értékes óhegyi területet a budapesti agglomerációs rendezési terv nem érintené. Az önkormányzat egyik fő célja a Sasad Tsz hosszú évekig szemétlerakónak használt ingatlanának rekultiválása. Mivel a többméteres hulladékra nem lehet építkezni, a lefedés után sportpálya, illetve szabadidőközpont kerülhetne ide. A korábban véderdőnek nyilvánított Duna-parti részen egy vízisport-telepet építenénk. A volt iparterületek közül a Metallochemia története ismert, a kármentés előkészítése folyamatban van. Az egykori hizlalda helyén is épül már egy logisztikai központ.– Az önkormányzatok jelentős része a Széchenyi-tervhez kapcsolódó lakásépítési támogatások „lázában ég”. Mire számíthatnak a kerületi polgárok?– Azon gondolkodunk, hogy hol tudunk ilyen területeket találni. Vannak úgynevezett haszonbérleti telkeink, és tavaly decemberben nyertünk is ötvenmillió forintot tizenkét lakás megépítésére. Gondot okoz viszont, hogy a hasznos alapterületre vetített fajlagos költség nagyon magas. Az úgynevezett beépítési százalékot az önkormányzat sem lépheti túl, egy-egy telekre legfeljebb négy lakás kerülhet, így a négyzetméterenkénti ár jelentősen megemelkedhet. Pedig nagy szükség lenne szociális bérlakásokra, mert a privatizáció után mintegy nyolcszáz lakás maradt önkormányzati tulajdonban. Ezek egy része komfort nélküli, emberi tartózkodásra szinte alkalmatlan.– Polgármesterségének harmadik évét tölti. Erre számított?– Részben. Az elképzelések lassabban válnak valóra, mint ahogyan szerettem volna. Korábban azt hittem, sokkal egyszerűbb lesz a bevételnövelés, a különféle pályázati pénzek megszerzése. Összességében mégis úgy látom, olyan fejlődés vette kezdetét itt az elmúlt három évben, amire évtizedek óta nem volt példa.