Több emberen elkövetett emberölés alapos gyanújával állították elő múlt hét csütörtökön, majd vették őrizetbe azt a 24 éves ápolónőt, akit kollégái a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban csak Fekete Angyalnak neveztek. Ha a nyomozók gyanúja beigazolódik, a bíróság jogerős ítéletében akár a legsúlyosabb büntetéssel is sújthatja a fiatal ápolónőt.Mint azt Petőfi Attila, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztályának osztályvezetője elmondta: F. Tímea 1994-ben végzett az egészségügyi iskolában, és azóta – négy hónap megszakítással – a Nyírő Gyula Kórház ápolónőjeként dolgozik. Négy évvel később F. – miközben már gyakran adott a rábízott betegeknek vénás injekciót – egy alkalommal Tip mosogatószert fecskendezett az egyik beteg karjába. Amikor az eset kiderült, az osztályon megtiltották, hogy nővérek orvosi felügyelet nélkül vénás injekciót adjanak a betegeknek.Kihallgatása során az ápolónő elmondta, hogy tavaly januárban „segített” először egy magatehetetlen betegen, ő volt az első, akinek szenvedéseit megrövidítette. Az utolsó eset – mint azt a nyomozóktól megtudtuk – február 6-án történt. F. Tímea egyszer harminc, egyszer negyven halálos injekciózást ismert el, ám eddig mindössze tizenhetet nevesített meg – ezekkel kapcsolatban a konkrét adatokra is emlékezett.Az ápolónő letartóztatása után szinte azonnal beismerő vallomást tett. A nyomozók a kórházi osztályon tanúkat is találtak, akik többször is látták, hogy az éjszakai műszak alatt orvosi utasítás és felügyelet nélkül vénás injekciókat ad olyan betegeknek, akiknek már nem volt reményük a gyógyulásra. Mint kiderült, egy esetben egy kétes kimenetelű műtét előtt álló betegnek is adott injekciót. A vizsgálatok megállapították, hogy az ápolónő nem a betegek karjába szúrta a halálos adagot, hanem az infúzió kanüljébe fecskendezte a Seduxen–kálium vagy morfium– kálium „koktélt”. F. Tímea tevékenységére akkor kezdtek igazán felfigyelni, amikor egy 54 éves beteg kórlapját vizsgálgatva hangosan megjegyezte: „Na, ezt a beteget is elteszem!”Takács Gábor, a kórház igazgatója elmondta: a rendőrségi feljelentéssel párhuzamosan, a jogszabályoknak megfelelően fegyelmit indított a nővér ellen, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztett. Takács Gábor megítélése szerint a nővérhiány vezetett oda, hogy az eset megtörténhetett. Mint magyarázta, a gyanúsított nővér éjszakánként egyedül felügyelt 30-40 beteget, holott ehhez a munkához legalább három emberre lenne szükség. Takács Gábor közölte: az osztály gyógyszerszekrénye az ott dolgozók számára hozzáférhető, a betegeknek azonban csak orvosi utasításra adhatók készítmények. Leszögezte: a nővér orvosi utasítás nélkül látott el betegeket nyugtatókkal. A főigazgató tájékoztatása szerint a kórház ISO minőségbiztosítási szabvány szerint dolgozik, és minden osztálynak megvan a saját szervezeti és működési szabályzata, amely rögzíti az alkalmazandó eljárásokat.Megemlítette: a betegek hozzátartozói is érdeklődnek nála az eseményekről. A főigazgató örömét fejezte ki amiatt, hogy a történtek ellenére hétfőn reggel is négy beteg jelentkezett felvételre az érintett belgyógyászati osztályra.– Ez most akkor bárkivel megtörténhet? – teszi fel a kérdést az I-es számú belgyógyászaton történtekkel kapcsolatban egy másik osztály főorvosa. Nyilatkoznia nem szabad, ezért nevének elhallgatását kérve ad hangot véleményének. Szerinte F. Tímea elméletileg nem ölhetett volna Seduxennel vagy morfinnal kevert káliummal. – A morfin tételes gyógyszer, ehhez a szigorú gyógyszernyilvántartás miatt – ugyancsak elméletileg – nem juthatott hozzá – mondja. Ez egy homályos ügy – teszi hozzá –, nehéz kommentálni.Az idős betegek szervezete másként működik, mint az egészséges fiataloké. Vesefunkcióik rosszabbak, testük másként reagál a gyógyszerekre. Esetükben nagyon kell ügyelni a nyugtatók adagolására, hiszen tulajdonképpen nincs is olyan nyugtató, amely gond nélkül adható nekik. A Seduxen gyógyszer, nem méreg – tette hozzá –, a gyógyszerekkel szemben támasztott egyik biztonsági alapkövetelmény viszont az, hogy ha egy ampulla hatásos, tíz ampulla még ne legyen halálos. Ha az idős beteg szervezetére már a szokottnál kisebb dózisú, fél ampulla Seduxen is hat, még ebben az esetben is legalább 5-6 teljes ampulla kell a túladagoláshoz. Ez még nem jelent biztos halált, a betegek egy része vélhetően nem is halt bele egy ilyen „kezelésbe”: nekik újabb dózisokra lehetett szükségük. A kórházakban mindig vannak extra gyógyszerkészletek, ezeket zárt gyógyszerszekrényekben őrzik. Az éjszakás nővérekben általában megbíznak, így nekik módjukban áll külön adminisztráció nélkül 1-2 ampulla Seduxenhez jutni. – A kérdés csupán az, hogy azokon az éjszakákon, amikor ez a nővér dolgozott, miért nem tűnt fel, hogy rengeteg gyógyszer fogy és hogy sűrűn meghal valaki – mondja a főorvos, aki szerint káliumból is sok fogyhatott, hiszen a vízhajtóként alkalmazott szer csak akkor okoz szívritmuszavarokat, ha nagy mennyiségben alkalmazzák. A főorvos feltételezése szerint az ápolónő gondolkodása zavart lehet.– Ha igazam van, akkor várható, hogy hamarosan eltűnik egy elmegyógyintézet mélyén.Magyarországon 1993-ban volt utoljára euthanáziával magyarázott emberölés. Akkor egy édesanya, B. Gyöngyi fojtotta fürdőkádba gyermekét, miután az születése óta gyógyíthatatlan beteg volt. Tettét azzal magyarázta, hogy meg akarta rövidíteni kislánya szenvedéseit. Bár a bíróság az anyát elítélte, a köztársasági elnök módosította a testület által hozott ítéletet.Az orvosi műhibapereket is vállaló Ádám György praxisában már találkozott olyan üggyel, hogy egészségügyben dolgozó személy annak ellenére halálba segítette a menthetetlennek tartott beteget, hogy azt az érintett nem kérte. Elmondta: ügyvédi gyakorlatában két személynél vetődött fel a gyanú, hogy gyógyíthatatlan beteget halálba segítettek, de bizonyítani csak az egyik esetet sikerült. Ebben a mintegy négy évvel ezelőtti perben bebizonyosodott, hogy egy budapesti egészségügyi intézményben egy orvos és egy nővér – azzal, hogy megkönnyítik szenvedését – halálba segítette a gyógyíthatatlannak nyilvánított, nyolcvan év körüli beteget. Az ügyben indított polgári kártérítési pert a kórházzal szemben megnyerték a hozzátartozók.Az eset kapcsán Simon Tamás egészségügyi joggal foglalkozó ügyvéd lapunknak elmondta: a boncolás derítheti ki, hogy milyen és mennyi gyógyszer végzett az idős ápoltakkal. Bizonyítani ezek ismeretében lehet majd a bíróság előtt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: kártérítési perek egész sora indulhat a kórház ellen, hiszen polgárjogi felelősség terheli a kórházat az alkalmazásában állt nővér szándékos károkozása – ami végül is emberölés – miatt. Ha a nyomozás nem tudja megállapítani pontosan, hogy kiket ölt meg az ápolónő, az is megeshet, hogy azok hozzátartozója is perelni fog, akiknek halálát nem a Fekete Angyal okozta. Ezzel a kórház nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen óriási munka lesz felderíteni az öszszes gyanús ügyet.– De arra is kíváncsi vagyok, hogyan fogják azt bizonyítani, hogy meddig élt volna az elhunyt, ha nem segítették volna a halálba – tette fel a kérdést az ügyvéd. Hozzátette: nemrégiben merült fel az a javaslat, hogy elmeorvosi alkalmassági vizsgán kellene átesniük a háziorvosoknak. Nem ártana a kórházi orvosokat és ápolókat is bevonni ebbe az alkalmassági vizsgálatba, hiszen így talán még kisebb lenne az esély arra, hogy ilyen esetek történjenek.Magyarországon mindig tilos volt az eutanázia; erről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexe is rendelkezik – közölte Ulbing István, a szervezet etikai kollégiumának elnöke hétfőn, az MTI érdeklődésére. Hozzátette: a MOK etikai kódexe csak az orvosokra vonatkozik, erkölcsi tartalma azonban valamennyi egészségügyi dolgozóra érvényes. A MOK etikai kódexe szerint „az eutanázia az orvosnak foglalkozási körében megvalósított szándékos ténykedése, amely a gyógyíthatatlan szenvedő beteg halálára irányul, a beteg kérésére. Az aktív eutanázia esetén tevőleges, passzív eutanázia esetén mulasztással megvalósuló magatartásról van szó”. Ulbing István megjegyezte: az egészségügyi törvény szerint bárki rendelkezhet arról írásban, hogy nem kéri újraélesztését, ha valamilyen okból olyan állapotba kerülne, hogy erre szükség volna.– Az ápolónak minden körülmények között a beteg életének megtartásáért, állapotának elviselhetővé tételéért kell végeznie munkáját, ezzel ellentétes „segítés” viszont tilos – hangsúlyozta Mucha Márkné, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke. Mucha Márkné kiemelte: az ápolónő akkor sem segítheti halálba a beteget, ha ezzel hosszú szenvedéstől kímélné meg. Kifejtette: a Magyar Ápolási Egyesület etikai kódexe kimondja, hogy a nővérnek a beteg gyógyulását kell segítenie az orvos utasításainak alapján. Gyógyszert is csak így adhat a betegnek. Hozzátette: az ápolók kevesen vannak, ezért sokat túlóráznak. Az intézmények nehéz helyzete miatt pedig többen bizonytalanságban érzik magukat: a területen jelentős a fluktuáció. A pszichikai terhek enyhítésére az egyesület tréningeket szervez, azonban nem tudnak mindenkihez eljutni.Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szerint a betegek megölésével vádolt ápolónő cselekedetére az sem ad felmentést, ha tettét azért követte el, mert könnyíteni kívánt mások szenvedésén.– Az élet kezdete és vége ezen a földön nem az ember kezében van, az Isten az élet ura, ő az egyedüli, aki pontot tehet az ember életére – mondta, s a katolikus egyház tanításaira utalva az élet védelmének fontosságát hangsúlyozta. A szeged-csanádi megyés püspök azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt év végén Hollandiában legálissá vált az eutanázia, úgy vélekedett: ha Magyarországon továbbra is a a jelenlegi állapotok maradnak fenn, akkor elképzelhető, hogy a törvényhozás itt is áldását adná erre.– Egy tisztességes családban az öregekről gondoskodnak, van helyük, még ha betegek is. A mai ember ugyanakkor nagyon vigyáz arra, hogy a saját függetlenségét megőrizze, és ne legyen egy beteghez kötve, mert az korlátozza a munkában és a kikapcsolódásban – magyarázta.II. János Pál épp egy esztendeje foglalt állást az abortuszt, az eutanáziát, a sterilizációt és a születésszabályozást engedélyező polgári törvényekkel szemben, amelyek ellentétben állnak az „erkölcsi törvényekkel”, és amelyek szerinte „törvényesített bűncselekményeket” tesznek lehetővé. A pápa úgy fogalmazott: minden követ meg kell mozgatni azért, hogy ezeket fel lehessen számolni.Az evangélikus egyház életpárti, ezt az álláspontját sem az abortusz-kérdésben, sem az eutanázia ügyében nem hajlandó feladni – mondta Hafenscher Károly lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház irodaigazgatója. A lelkész utalt arra, hogy a keresztény embernek egyértelmű: a szenvedésnek mélyebb titka és mélyebb értelme van, amelynek nem kell romboló hatásúnak lennie.
A brit közvélemény idegenkedik az eutanáziától, a törvény pedig tiltja. A fő ellenvetés az, hogy nyugtalanítóan nagy a visszaélés lehetősége. A szigetországban nemrég ítéltek el egy körzeti orvost, aki mintegy háromszáz betegével végzett. Ugyanakkor a törvény keretein belül működik az Exit nevű szervezet, amelynek tagjai nyíltan pártolják az önkéntes eutanáziát. A szervezet szaktanácsot is ad azoknak, akik az öngyilkosságot választják. Talán leghíresebb tagja a magyar születésű világhírű író, Arthur Koestler volt, aki feleségével együtt lett öngyilkos. Az sem titok, hogy vannak esetek, amikor a haldokló beteg szenvedéseit mind nagyobb mennyiségben adagolt fájdalomcsillapítóval rövidítik meg, habár ezt minden esetben a kezelés részének tekintik. Nagyritkán megesik, hogy bíróság elé kerül valaki, aki szerető könyörületből segíti át közeli hozzátartozóját a másvilágra. A törvény ezt is gyilkosságnak könyveli el, de ha a tettes tisztázni tudja magát anyagi vagy egyéb önző érdekek vádja alól, akkor többnyire felmentik, vagy felfüggesztett büntetéssel sújtják. Nem valószínű azonban, hogy a brit parlament belátható időn belül bármi módon törvényesítené az eutanáziát. (J. L.)
A „kegyes halál” gondolata Németországban kemény elutasításba ütközik. Amíg a szomszédos és liberális beállítottságáról ismert Hollandiában engedélyezték a gyógyíthatatlannak minősített, vagy hosszas szenvedés előtt álló betegeknek nyújtandó megváltó segítséget, addig a berlini kormány éppen úgy elutasítja ezt a megoldást, mint az orvosok érdekképviselete, amely továbbra is tartja magát e hivatás etikájához. Az eutanázia fogalma különben is a hitleri múlt bűncselekményeire emlékezteti a németeket, és megerősíti bennük a meggyőződést, hogy a történelemnek ez a fejezete nem ismétlődhet meg – még akkor sem, ha ezúttal a humanitás diktálna. A polgárok véleménye természetesen polarizált képet mutat, különösen azt követően, hogy a televíziós állomások egy időben megkülönböztetett figyelmet szenteltek a különösen tragikus sorsú embereknek, akik maguk követelték a „kegyes halált” – eredménytelenül. Az országban továbbra is jelentős befolyással bíró egyházak szintén az eutanázia ellen foglalnak állást és így semmi jel sem mutat arra, hogy a kormány – az orvosi karral együtt – követné a holland példát. (S. L.)
Romániában az eutanáziát a törvény tiltja, de ilyen jellegű botrányok az elmúlt években nem pattantak ki, és társadalmi vita sem zajlik róla. A Magyar Nemzetnek Hajdú Gábor, a két hónapja lezajlott kormányváltás előtti utolsó romániai egészségügyi miniszter nyilatkozott, de csupán a saját személyes meglátását ismertette: „Ha feltételezem, hogy az egész folyamat minden résztvevője maradéktalan becsületességgel és lelkiismeretességgel viszonyul a megoldáshoz, akkor szerintem törvényhozási szinten is el kellene ismerni az embernek azt a jogát, hogy igénybe vegye a szakemberek segítségét a halál megkönnyítéséhez. A dolog hátulütője, hogy minden területen vannak visszaélések, mindenütt vannak olyan aggályokat keltő körülmények, amelyek elgondolkoztatóak, ezért én egyetértek a magyar hivatalos véleménnyel, miszerint ezt az ügyet a legnagyobb körültekintéssel kell kezelni.” (W. I.)
A Nyírő gyula kórházban nem látták szívesen az újságírókatA Fekete Angyalként elhíresült ápolónő munkahelyén tegnap látszólagos nyugalom volt.– Megússza – mondja egy idős asszony a kórházi büfében, köntösét igazgatva. – Bedugják a bolondok házába, és akkor nem kell börtönbe mennie. A sorban utána következő hölgy egyetértően bólogat: – Valószínű, de nem ez a fontos, hanem az, hogy mi lesz velünk, betegekkel. Én már szóltam, hogy gyógyszert csak tablettában vagyok hajlandó bevenni, és ezzel nem vagyok egyedül – jegyzi meg, majd elsántikál.Közben az I-es belgyógyászatot magában foglaló épület elé taxi gör
