Forradalom a tudományban

A század első évtizedében már kötelező lesz az Európai Unió országaiban – így akkora Magyarországon is – annak a csipnek a továbbfejlesztett változata, amelyet egy magyar származású orvos kutató talált fel. A Steven P. Fodor által kifejlesztett DNS-csip a félvezetőkhöz hasonló forradalmat indíthat el nemcsak az orvostudományban, hanem az élet más területein is, és milliárdos megtakarítást eredményezhet a betegeknek és a betegbiztosításnak. A kilencvenes évek derekán nyilvánosságra hozott eljárás segítségével akár egyetlen csepp nyálban található sejtek elemzésével pontos diagnózist lehet felállítani.A DNS-csip segítségével egzakt, egyénre szóló gyógyszeres terápia is meghatározható. A csip túljutott a kutatási fázison, a következő tíz év feladata a módszer gyakorlati alkalmazásának előkészítése és bevezetése lesz.Falus András, a SOTE Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója szinte kezdettől fogva figyelemmel kíséri az eredményeket, és részt vesz a csip magyarországi fejlesztési programjában is.Az eljárás lényege, hogy különböző kémiai eljárások segítségével viszonylag kis felületre nagy számú DNS-szálat lehet elhelyezni, ismert elrendezésben.A fluoreszkáló festékkel jelzett DNS-darabokat a beteg mintájából (pl. vér) reagáltatják a számítógép által ismert elrendezésű géncsippel. Az emberi genom körülbelül hárommilliárd bázisból áll, és körülbelül minden ezredik mutáns, azaz eltérő. Ha ezt követően a nyálból vett nukleinsav-kivonatot jelezzük és a csipre helyezzük, az kimutatja, hogy melyik ponton van az eltérés. Az adatbázis segítségével rövid időn belül fel lehet állítani a diagnózist, sőt meg lehet határozni a szükséges egyéni terápiát is.Az emberi genomikai projekt, a genom feltérképezése lényegében befejeződött. Ezzel lezárult a génábécé felfedezése, és most kezdődik az „írásbeliség”. Óriási ütemben halad a funkcionális genomika, tehát a génfunkciók feltárásának bevezetése. A jelen-legi cél az, hogy minél nagyobb adatbázist építsenek ki és vezessenek be a gyakorlatba.Az új évezred első tíz évében az Európai Unió országaiban kötelező lesz a genomikai eljárások alkalmazása – hangsúlyozza Falus András. A módszer nemcsak pontos, gyors, de az alapműszerközpont kialakítása után viszonylag olcsó is, főleg a miniatürizálás, az automatizálhatóság és a nagy teljesítőképesség miatt. Óriási jelentősége van a gyógyszermellékhatások kiszűrésében is. Számtalan olyan orvosság van forgalomban, amely az adott betegség kezelésére jól bevált, de mellékhatása miatt nem szívesen írja fel az orvos. A csip segítségével a beteg személyes adatai alapján pontosan ki lehet választani a legmegfelelőbb gyógyszert. Az új technológiával azt is ki lehet deríteni, hogy bizonyos betegségek miért kerülnek el egyeseket. Ennek pedig óriási jelentősége van a megelőzésben. Ha ugyanis tudjuk, hogy a meghatározott genetikai tulajdonságú ember ritkábban lesz például influenzás, akkor a mesterséges genetikai beavatkozás is elképzelhető.– Ettől a ponttól kezdve azonban komoly etikai kérdések merülnek fel. Meddig tart a megelőzés, a képességjavítás, és honnan kezdődik a génmanipuláció? Az etika és a jog keveredik, ami azt jelenti, hogy ki kell dolgozni a szabályozóelemeket – véli Falus András, aki szerint a csip alkalmazása nemcsak az orvostudományban, hanem más területeken is, például a kriminalisztikában – a félvezető csipek gyakorlati elterjedéséhez hasonlóan – robbanást idéz elő.A Magyarországon tevékenykedő kutatók egy része azon dolgozik, hogy hazánk az első olyan államok közt lehessen, ahol az új vizsgálati módszert alkalmazzák. A pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemi tanszék már a csiphasználók táborába tartozik. Falus András fontosnak tartja, hogy a diákoknak mint kötelező tárgyat tanítsák a forradalmi mintázatváltást jelentő genomikát és gyakorlati alkalmazásának ismeretét.