Hátizsákos felforgatók

Február 5-én éjjel a kubai hatóságok szabadon engedték a kémkedés és felforgatótevékenység vádjával fogva tartott két cseh politikust. Mint kiderült, a cseh „turistákhoz” hasonló módon korábban magyarok is találkoztak kubai ellenzékiekkel, ám ők megúszták a letartóztatást.A három hétig raboskodó Ivan Pilip képviselő (volt pénzügy- és oktatási miniszter) és Jan Bubenik egykori diákvezér turistaként utazott be a szigetországba, hogy a Freedom House megbízásából ellenzékiekkel találkozzon. A Freedom House Kubai demokráciaprojekt elnevezésű, több éve tartó tevékenysége során spanyol nyelvű Castro-ellenes nyomtatványokat juttat be a kommunista országba, valamint kelet- és közép-európai politikusoknak, civil szervezetek képviselőinek és az átmeneti gazdaságok szakértőinek szervez kubai „turistautakat”.Magyarok eddig háromszor utaztak ki ily módon: tavalyelőtt két gazdasági szakember, utána politikusok, augusztusban pedig hazai civil szervezetek képviselői látogattak el a latin-amerikai országba. Hogy ne derüljön ki az amerikai támogatás, Párizs és Mexikóváros érintésével landoltak Havannában. A legkevésbé feltűnő párost alkották, mert egy lány és egy fiú utazott, így könnyen szerelmes turistapárnak nézhették őket. Érdekes a kubai vízumpolitika: a turistáktól félnek ugyan, de a pénzükre szükségük van, ezért az útlevélbe nem pecsételnek be, hogy ne derüljön ki látogatásuk. Ennek köszönhetően amerikaiak is látogatnak oda (kormányuk tiltása ellenére), és ők is Mexikóból utaznak be a szigetországba.A két magyar szívesen mesél a kilencnapos út körülményeiről, de a nevüket nem adják a beszélgetéshez. Ott-tartózkodásuk alatt féltek, mert folyamatosan azt tapasztalták, hogy követik őket, a szobájukat naponta átkutatták, s az is előfordult, hogy túl hamar érkeztek vissza a szállodába, és a recepciós csak lázas telefonálgatás után engedte fel őket.– Az egész út a rendszerváltozás előtti hátizsákos erdélyi turistautakhoz hasonlított – mesélik, hisz az ellenzékiek nevét tartalmazó lista mellett gyógyszert (főként vitamint és antibiotikumot), irodaszert, valamint számítógépes lemezt vittek. Sikerült is találkozniuk munkásvezérekkel, szakszervezeti vezetőkkel, reformkommunistákkal és csalódott párttagokkal. Jártak az ellenzék egyik közismert alakjánál, Carlos Alberto Domingueznél is – a karizmatikus vonásokkal rendelkező órásmester gyakorlatilag házi őrizetben él Havannában.Az országban reménytelenséget és döbbenetes szegénységet tapasztaltak, az emberek meg vannak félemlítve. Egy tanyasi látogatásuk után kommandósok vették körül a házat, és igazoltatták az ott öszszegyűlt, főként másként gondolkodókból álló embereket.Kubából való távozásuk után a magyarokat Washingtonban fogadta a projektet finanszírozó USAID, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, és tapasztalataikról elbeszélgettek velük a külügyminisztériumban is. Ott tudták meg, hogy az előttük Kubában hasonló módon „turistáskodó” román–lengyel újságírópárost egy nappal elutazásuk tervezett dátuma előtt letartóztatták, és egy teljes napig tartó kihallgatás után kiutasították őket az országból. A magyar látogatók úgy tudják, a Freedom House évente négy-öt hasonló látogatást szervez.Az amerikai alapítvány által több éve szervezett akció úgy került nyilvánosságra, hogy egy cseh képviselő, Jan Zahradil nyilatkozott ez egyik prágai lapnak, és elismerte, hogy őt is felkérték, mondja el kubai ellenzékieknek, hogyan kell szervezkedni egy totalitárius rezsimben. Nem tudott eleget tenni az e-mailen érkezett felkérésnek, így kerülhetett a képbe Ivan Pilip és Jan Bubenik. Zahradil elmondta még, „nem volt olyan érzése, mintha kémkedésre kérték volna fel”.A két cseh politikust január tizenkettedikén vették őrizetbe, és rá négy napra az ellenzékiek hírhedt börtönébe, a Villa Maristába szállították őket. Cseh állampolgárokat különben letartóztattak már Kubában politikai okok miatt, de börtönbe soha nem csukták őket, legfeljebb kiutasították a nemkívánatossá vált látogatókat – vélte Zahradil.A turistaútlevéllel beutazó két cseh politikust Havannától háromszáz kilométerre, Ciego de Ávilásban tartóztatták le, miután találkoztak két ellenzékivel. A Freedom House közleményben ítélte el a kubai hatóságok lépését, és szolidaritásáról biztosította az elítélteket. A szervezet ugyanakkor hivatalosan is elismerte, hogy támogatja a személyes emberi kapcsolatokat és a dialógust a különféle társadalmi berendezkedésű országok állampolgárai között, különös tekintettel a zárt társadalmakra.Nemzetközi elemzők úgy vélik, a cseh állampolgárok elleni lépésre elsősorban amiatt került sor, mert Csehország (Lengyelországgal közösen) tavaly áprilisban az ENSZ emberjogi bizottsága elé terjesztett egy Kubát elítélő nyilatkozatot, amelyet a részt vevő országok küldöttei elfogadtak. Válaszul százezer fős tüntetést szerveztek Csehország havannai nagykövetsége előtt, s felmerült az a lehetőség, hogy a két ország között megszakad a diplomáciai kapcsolat. A januári incidens után Castro ragaszkodott ahhoz, hogy a cseh kormány kérjen bocsánatot Havannától és a kubai néptől amiatt, hogy két állampolgára tudatosan megszegte az ország törvényeit. A két politikus a vádpontok alapján öttől tíz évig terjedő börtönbüntetésre számíthatott, ám a lázas diplomáciai tevékenységnek köszönhetően végül szabadon engedték őket. Távozásuk előtt a kubai külügyminisztériumban aláírattak velük egy dokumentumot, amelyben beismerték, hogy „tájékozatlanságból sértették meg a helyi törvényeket, amikor a kubai ellenzékiekkel találkoztak, és mindezért bocsánatot kérnek a kubai néptől”.A kubai helyzetet legutóbb tavaly decemberben jellemezte az egyik legismertebb ellenzéki csoportosulás, az Elizardo Sánchez nevével fémjelzett Nemzeti Megbékélés és Emberi Jogok Kubai Bizottsága, amely jelentésében kifejtette: Kuba világviszonylatban továbbra is azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a politikai foglyoknak a lakosság lélekszámára vetített aránya messze a legmagasabb. A havannai kormány nem hajlandó pontos adatokat közölni a bebörtönzöttek számáról, továbbra sem engedélyezi a Nemzetközi Vöröskereszt és más humanitárius szervezetek képviselőinek belépését a börtönökbe. A szervezet becslése szerint több tízezer foglyot őriznek a börtönökben, amelyekben nem tartják tiszteletben a rabokkal való bánásmódot szabályozó ENSZ-normákat sem.