Megyei jogú városok felkészülése a csatlakozásra

Szeged az elmúlt két évben több rangos nemzetközi diplomáciai találkozónak adott otthont. A Szegedi folyamat néven ismertté vált konferenciasorozat eredménnyel járult hozzá a jugoszláv demokratikus erők győzelméhez. A város fokozott nemzetközi szerepvállalásának hátteréről Bartha László polgármestert kérdeztük.Szeged a délszláv válság nyomán rendkívül kedvezőtlen helyzetbe került. A határ menti jugoszláv területekhez fűződő gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok a háború következtében meglazultak. A menekültek nagy száma a közbiztonság némi romlásához vezetett. Ezek a körülmények elbizonytalanították a lehetséges befektetőket, ezért új stratégiát alakítottunk ki a városmarketingre, amelynek fontos része volt az aktív külpolitika. Nemzetközi szervezetek képviselőit, illetve nagyköveteket hívtunk meg a Tisza partjára, hogy személyesen is alkalmuk nyíljon megismerkedni a város remek adottságaival. Tervünk beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen ők hírét vitték Szegednek. Az így kivívott elismertségnek köszönhető a Szegedi folyamatként ismertté vált nemzetközi konferenciasorozat. A konferenciákon lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk előmozdítani Jugoszlávia európai integrációját. A város által alapított Esély a stabilitásra Közalapítvány, a kormány és az USAID támogatásával a mai napig csaknem 400 millió forinttal támogatta a jugoszláv demokratikus önkormányzatokat és a szabad médiát.– Milyen veszteségek érték a várost a délszáv válság miatt?– Mint említettem, a város elemi gazdasági érdeke a jugoszláv határ átjárhatósága. A válság azonban nemcsak a kereskedelmet és a működő tőke beáramlását korlátozta, hanem a nagy infrastrukturális beruházások elmaradásához is vezetett. A multinacionális cégek letelepedésének fontos feltétele egy adott település gyors elérhetősége. Épp a délszláv válság volt az egyik oka annak, hogy az autópálya az elmúlt tíz évben nem készült el Szegedig. A konfliktusból származóan ez volt a város legnagyobb vesztesége. Gyorsabb gazdasági fejlődésre, több befektetőre csak ennek megépítése után számíthatunk.– Ön az elnöke a Megyei Jogú Városok Szövetsége EU-integrációs és nemzetközi kapcsolatok bizottságának. A bizottság munkája milyen szakterületeket ölel fel?– A szövetség az ország 22 nagyvárosát tömöríti. Az önkormányzatok EU-integrációs felkészülésében meghatározó, hogy ezek a városok miként tudják alkalmazni az új előírásokat. A bizottság szakembereinek közreműködésével igyekszünk feldolgozni a településekre váró kihívásokat. Ezek természetesen városfejlesztési, igazgatási és uniós pályázati kérdéseket is tartalmaznak. A nemzetközi kapcsolatok új feladatot jelentenek a bizottságnak. Teljes európai integráció csak úgy képzelhető el, ha nem-csak a nagypolitika szintjén jön létre az együttműködés, hanem városi szinten is. A testvérvárosi kapcsolatok hasznos információkhoz juttathatják önkormányzatainkat a városüzemeltetés minden területén. Számos tapasztalatunk van, érdemes a 22 nagyvárost bevonni a tárgyalási folyamatok előkészítésébe, a születendő megállapodás véleményezésébe. Ebben egyetértettünk Martonyi János külügyminiszterrel is, s szövetségünk ennek szellemében elkészített egy, a Külügyminisztériummal kötendő együttműködési megállapodástervezetet, amely – reméljük – hatékonyan szolgálja a közös ügyet. A szövetség a proaktív politizálás híve. Ha valami előrelátható, a vélemények ütköztethetők, az érdekek egyeztethetők, akkor tegyük meg, ne kelljen évek múlva sokkal nagyobb áldozatokat hozva korrigálni a hibákat.– Van-e a testvérvárosi kapcsolatoknak konkrét anyagi hozadéka?– Saját példánk bizonyítja, hogy származhat ebből anyagi előny is. Szeged városát több mint harmincéves kapcsolat fűzi a finn Turkuhoz. Finn partnerünk brüsszeli irodája is közbenjárt Szeged ISPA-pályázatának elbírálásánál. A kedvező döntés nyomán csaknem húszmilliárd forintot nyertünk a hulladékgazdálkodás és a csatornahálózat fejlesztésére. Turkui barátaink javaslatára évekkel ezelőtt egy finn szoftverfejlesztő cég képviselői látogattak Szegedre. Ma már magas képzettségű szakembereket foglalkoztató központot működtetnek városunkban.– Gazdasági szempontból milyen perspektívája van az európai integrációnak Szegedre?– Hazánk csatlakozása után Szeged lesz az unió legnagyobb határvárosa a Görögország, Törökország felé vezető autópálya mentén. Minden lehetőségünk adott lesz tehát, hogy igazi logisztikai központtá váljunk. A határ menti együttműködés részeként a román–jugoszláv–magyar eurorégió gazdasági lehetőségeit is ki tudjuk majd használni. A város tehát messzemenőkig érdekelt a lehető legkorábbi csatlakozásban. Nem titkolt szándékunk, hogy diplomáciai és konferenciaközponttá váljunk. Reményeink szerint a román és osztrák konzulátus megnyitását újabb külképviseletek létesítése követi. A konferenciaturizmus eredményeinek tükrében pedig hozzáláttunk egy nagy konferenciapalota terveinek és financiális hátterének kialakításához. Lehetőségeink ismeretében nyugodtan mondhatom, hogy az elkövetkező tíz év országos szinten is sikertörténet lesz Szeged életében.