Boudica, a kelta szabadságharcos
Közel kétezer éve Boudica királynő vezette az iceni törzs harcát a római megszállók ellen. Prasutagus, az iceni király halála után a rómaiak megszegték a keltákkal kötött szövetséget. Nem ismerték el lányai öröklési jogát és elkobozták a vagyonukat, Boudicát megkorbácsolták, gyermekeit pedig megerőszakolták. „Volt egyfajta zűrzavar a rómaiakkal, akik nagyon rosszul bántak Boudicával” – mondta Miranda Aldhouse-Green, a Cardiffi Egyetem professzor emeritája.
A megaláztatás után Boudica hadsereget szervezett saját népe és más elnyomott törzsek soraiból.
Kr. u. 60–61-ben sorra égették fel a római településeket:
Camulodunum (Colchester) és Londinium (London) is a kelta felkelés áldozatául esett. „Elhatározta, hogy összehoz egy hadsereget, és kiszorítja a rómaiakat Britanniából, ami majdnem sikerült is neki” – hangsúlyozta Aldhouse-Green. A felkelést végül a Watling Street-i csatában leverték. Boudica vagy elesett, vagy öngyilkosságot követett el, amikor veresége bizonyossá vált.
Boudica sírja és a londoni legenda
A 19. században erősödött az a hiedelem, hogy Boudica sírja a londoni King's Cross állomás peronja alatt található. Az állomás a Battle Bridge nevű területen épült, amelyet sokan a királynő utolsó csatájához kötöttek. A történészek szerint azonban a név inkább a „Broadford Bridge” torzulása, és nincs köze Boudicához. Bár a vasútállomás építésekor római kori leletek kerültek elő, ezek nem utalnak királynői temetkezésre.
A viktoriánus kor szimbolikus lelkesedése számos alternatív elméletet szült.
Egyesek szerint Boudica sírja a Hampstead Heath délkeleti oldalán lévő Parliament Hill alatt rejtőzik. Mások Stonehenge-et emlegették, amely már Boudica korában is ősi szakrális hely volt. Régészek feltételezése szerint azonban a királynőt inkább az Iceni terület valamelyik vaskori sírjában helyezhették nyugalomra.
Miért nem találhatjuk meg soha?
Aldhouse-Green szerint a rómaiak szándékosan akadályozták meg, hogy Boudica sírja emlékhellyé váljon. „A rómaiak úgy döntöttek, amikor meghalt, hogy megakadályoznak mindenféle emlékhelyet, mert attól tartottak, hogy az a lázadás gyülekezőhelye lesz” – mondta. Ezért semmilyen nyom nem maradt a királynő végső nyughelyéről.
