Nyitott fejezetek

Minden egyes integráció alapköve az áruk szabad áramlása, hiszen csak ezáltal jöhet létre a szabadkereskedelem. Így az integrálódó országok között először a kereskedelmi akadályokat kell elhárítani, a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat, valamint mindezeknek létre kell hozni a közös technikai hátterét. Magyarország jelenleg a közösségi szabványoknak csaknem nyolcvan százalékát átvette már és felgyorsította az európai szabványok beépítését nemzeti szabályozásába.Dienes-Oehm Egon, az integrációs államtitkárság helyettes vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy a szabadkereskedelem megvalósításához szükséges szabálytömeget a csatlakozási tárgyalásokon az Európai Unió három részre bontotta. Az áruk szabad áramlása című fejezeten kívül, a téma egyes részeit a vámunióról szóló fejezetben, míg másokat a vállalati törvény fejezetében tárgyalnak. Az áruk szabad áramlását taglaló részbe főként az ipari termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal egyenértékű nemzeti előírások, valamint a technikai szabályok átvétele tartozik. Magyarország már nem tart fenn mennyiségi korlátozásokat az unióval szemben, így mindössze néhány technikai problémát kell hazánknak áthidalnia a csatlakozásig. Ilyen jellegű problémáknak nevezhetők a különböző műszaki szabályzatok, közegézségügyi előírások, idegen nyelvű feliratozások, de mindezeknek csak az ipari termékekre vonatkozó része, hiszen az állatokra és növényekre vonatkozó előírásokkal a mezőgazdaságról szóló fejezetben foglalkoznak.Magyarország és az Európai Unió között 2000. december 31-én létrejött a szabadkereskedelem – tette hozzá Dienes-Oehm Egon –, tehát nincsenek már vámok és kereskedelmi korlátozások. Így erről a területről nem kellett tárgyalni. Várhatón hazánk a svéd elnökség alatt le tudja zárni ezt a fejezetet, mivel mindössze egyetlen kis kérdés maradt hátra, amely a gyógyszerek törzskönyvezésére vonatkozik. A magyar fél a tagsága első öt évére mentességet kért az erre vonatkozó közösségi követelmények alól.Magyarországnak elsősorban a gyógyszerek kiegészítő szabadalmi oltalmának bevezetésével volt problémája – amelyet a vállalati jog fejezetben tárgyalnak –, és ez a kérdés összefügg a törzskönyvi adatvédelemmel. Ezt a két kérdést majd együtt tárgyalják.A gyógyszerek törzskönyvezésénél arról van szó, hogy adott körülmények között a gyógyszertermék eredeti forgalomba hozójának nem kell nyilvánosságra hoznia az adott termék vizsgálati adatait és ez a követelmény gondot okoz azoknak a gyógyszergyártóknak, amelyek elsősorban úgynevezett generikus gyógyszereket gyártanak.Ezen a kérdésen kívül az áruk szabad áramlására vonatkozó többi területen adott az egyetértés. Korábban volt még két jogértelmezést igénylő terület, a csokoládé megengedett növényizsírtartalmának és a kulturális javak kiviteli engedélyének kérdése, de időközben Magyarország ezekben a témákban megegyezett az unióval, átmeneti mentességre nincs szükség.Stratégiai elemzők szerint az áruk szabad mozgásában vállalt kötelezettségeink teljesítésében már csak néhány feladat van hátra. További lépések történtek az intézményrendszer kiépítésében. Azokon a területeken, ahol a közösségi joganyag átvétele befejeződött, kiépítették a megfelelő felügyelő testületeket, amelyeknek technikai hátterét is biztosították. Azokon a területeken pedig, ahol nincs termékszintű közösségi szabályozás, ott felülvizsgálják, hogy a vonatkozó jogszabályok nem akadályozzák-e az áruk szabad áramlását. A közbeszerzéssel kapcsolatos törvények harmonizálása terén – amely szintén az áruk szabad mozgásába tartozik –, a csatlakozásra a magyar szabályozás teljes mértékben meg fog felelni a közösségi követelményeknek.