Pereskedő betegek

Az orvosi műhibaperek számának csökkenését várja az Igazságügyi Minisztérium az egészségügyi közvetítő tanácsok felállításától, amelyről tavaly született jogszabály, és amelynek végrehajtási rendeletén most dolgozik a tárca. Sokan azonban úgy gondolják: a vétkes mostantól megvásárolhatja a károsult hallgatását.A Legfelsőbb Bíróság (LB) úgy döntött a közelmúltban, elmarasztalja azt a gyógyintézményt, amelyik nem végezte el a szükséges vizsgálatokat azon a beteg asszonyon, akit háziorvosa tüdőembólia gyanújával utalt kórházba.– A családanyán csak egy lényegtelen EKG-vizsgálatot végeztek el, majd elbocsátották. A beteg a felületes vizsgálat következtében otthon meghalt – emlékezik vissza Simon Tamás ügyvéd, aki úgy véli, a kórházban „egyszerűen lenézték” a háziorvos diagnózisát.A család 1997-ben indította meg a peres eljárást orvosi műhiba miatt. Az elsőfokú ítéletet a másodfokon eljáró LB helybenhagyta.– Annak ellenére, hogy a szakértők szinte egybehangzóan a kórház felelősségét állapították meg, a per közel négy éven át húzódott. A család számára végül kamatokkal együtt több mint tízmillió forintot ítélt meg a bíróság – fogalmazott a jogi képviselő. – Mivel a biztosítók általában csak ötmillió forintig vállalnak felelősséget, a fennmaradó összeget a kórháznak kell kifizetnie.Beteg és orvos viszonyában minden jel szerint csendes forradalom zajlik az utóbbi években. Olyan párbeszéd van kialakulóban, amelyben megbomlani látszik a páciens alávetettsége kezelőorvosával szemben, egyre gyakrabban felmerül ugyanis a kérdés: a beteg romló egészségi állapota (esetleg bekövetkezett halála) mennyiben tudható be a kezelésnek, amelyen átesett. Az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban fejezte be annak a jogszabálynak a kidolgozását, amely az egészségügyi közvetítői tanácsok (ekt) felállításáról szól; a szaktárca jelenleg a végrehajtási rendeleten dolgozik.Az ekt-k feladata nem az lenne, hogy vitás kérdésekben elmarasztalják a felelőst, sem az, hogy döntsenek az esetleges kártérítés módjáról, összegéről, a testület csupán közvetítene a felek között. Az Igazságügyi Minisztérium az ekt-k működésétől elősorban azt várja, hogy az év első felében csökkennek a műhibaperek. A jogszabály ellenzőitől azonban olyan hangokat is lehet hallani, hogy az ekt-k működésével a kórházak mulasztásaira nem derül majd fény, ugyanis a gyógyintézmények – a biztosító támogatásával – egyszerűen „megvásárolhatják” a károsultak hallgatását. Simon Tamás ügyvéd szerint a közeljövőben semmiképpen sem várható a perek számának csökkenése.– A Generali–Providencia 1999-től kezdve folyamatosan felmondta a kórházakkal kötött szerződéseit. Helyébe a Hungária Biztosító lépett, és vele még nem alakult ki olyan viszony, amely megkönnyítené a peren kívüli alkuk megkötését. Ezért ma még inkább szaporodnak a peres ügyek – mondta a jogi képviselő.Különben a Providencia azzal indokolta a szerződések felbontását, hogy a műhibaperek számának drasztikus emelkedése miatt olyan mértékben megnőttek a kárkifizetések, hogy a társaság nem vállalhatott tovább felelősséget.Az egészségügyi intézmények biztosításában úttörő szerepet vállaló Providencia végül 1999-ben döntött úgy, hogy elkezdi szerződéseinek felbontását (a folyamat tavaly év végén fejeződött be), ám az úgynevezett utófinanszírozási kötelezettség miatt az elmúlt évben még közel háromszáz ügyre több százmillió forintot fizetett ki. Az utófinanszírozási időszak – a szerződéstől függően – legfeljebb két év a Providenciánál. Ezalatt már egy másik társaság is biztosítja az adott gyógyintézményt, ám amennyiben a műhiba még az előző szerződés időszakában történt, a Providencia köteles kifizetni a kártérítést. Hogy a bíróság végül mekkora összeget ítél meg, nagyban függ attól, mit veszített a károsult.– Egy munkaképtelenné vált, korábban jól kereső fiatal jelentős összegre számíthat – fogalmazott Ughy Tibor főorvos, az egyik legnagyobb biztosítótársaság tanácsadója. A szakértő elmondta, hogy a nyolcvanas évek közepéig Magyarországon alig néhány esetben indult eljárás orvos, illetve kórház ellen. Ekkor ugyanis az ügyek döntő többsége büntető- és nem polgári per volt. (Ezekben az esetekben „foglalkozása körében elkövetett veszélyeztetésért” emelhettek vádat valaki ellen.) Ughy Tibor véleménye eltér a Simon Tamásétól, ő ugyanis úgy gondolja, az utóbbi években nem a perek, hanem a peren kívüli megegyezések száma nőtt meg látványosan.Egy lapunknak nyilatkozó háromfős orvos szakértői csoport közel ezer kártérítési igénnyel foglalkozott az elmúlt tíz évben. Elmondásuk szerint mintegy hatszáz esetben született peren kívüli megegyezés. A többiben a felek nem tudtak alkut kötni, ezért peres eljárást indítottak. Mint egyikük hangsúlyozta: az esetek harminc százaléka az elmúlt két évben került nyilvánosságra, s a panaszok túlnyomó része megalapozott volt.Ughy Tibor és Venkei Tamás főorvos, az Igazságügyi Orvos Szakértői Intézet igazgatóhelyettese már néhány alkalommal találkozott a tárgyalótermekben. Venkei főorvost a bíróság független szakértőként rendeli ki, míg Ughy Tibor a biztosítót képviseli. Mindketten hangsúlyozták, hogy nem szemben álló felek.– Tavaly közel hétezer üggyel foglalkoztunk, ebből megközelítőleg száz volt műhibaper. A nyolcvanas években talán tíz-húsz ilyen esettel találkoztunk, azokban az időkben a szakértői intézetek közül szinte minden véleményt mi adtunk ki. – mondja Venkei Tamás, a mintegy huszonöt éves klinikai tapasztalattal rendelkező főorvos. Az igazgatóhelyettes a műhibaperek kapcsán megjegyezte: a Gyorskocsi utcai szakértői intézet a közelmúltban elérte teljesítőképessége határát.Az orvostársadalom berkein belül különben sokan úgy gondolják: a műhibaperek jelentős része az egészségügy jelenlegi rossz helyzetének tudható be. Ezért előnyös, ha a felkért szakértő klinikai múlttal is rendelkezik. Ha ugyanis belső képe van a kórházakról, bizonyára ismeri az egészségügyi ellátás korlátait is.– Gyakran előfordul, hogy a betegek nem kezelőorvosuktól jutnak olyan információkhoz, amelyek arról árulkodnak, hogy félrekezelték őket – fogalmazott Erdős György ügyvéd, aki évek óta kizárólag műhibaperekkel foglalkozik. A jogi képviselő szerint érthető, hogy a károsult más orvostól is vár némi segítséget. Az elmarasztalható kollégák ugyanis gyakran szóba sem állnak a pácienssel.– Az sem példa nélküli, hogy a kórház hiányosan adja át a panaszos beteg kartotékját, ezért az ügyvéd által felkért orvos szakértő véleménye nem is lehet megalapozott – fogalmazta meg bírálatát Erdős György.A hazai jogrend százhuszonnégy éve ismeri az orvosi műhiba fogalmát. A történeti múlt azonban önmagában nem jelentette az orvosok és az egészségügy jogi felelősségének elismerését. Jóllehet tőlünk nyugatabbra a műhibára gyanakvó beteg kifogásai nagyobb súllyal eshetnek latba, még a legfejletteb országokban is élénk vitát vált ki a kérdés.A betegjogok védelmében élenjáró Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma az idén olyan, valóban forradalminak mondható tervezetet dolgozott ki, amely lehetővé tenné a betegek számára, hogy egy szövetségi adatbankban kutassák fel, felelősségre vonták-e orvosukat valaha műhibáért. Az ügyről széles körű társadalmi vita várható. A tervezet támogatói szerint a statisztikák önmagukért beszélnek: az amerikai tudományos akadémia szerint ugyanis évente negyvennyolc- és kilencvennyolcezer közöttire tehető azok száma, akik kórházban veszítik életüket szabálytalan ellátás miatt.A Generali–Providencia biztosító egyik munkatársa szerint Magyarországon számos jogi aggályt vetne fel egy hasonló kezdeményezés. Arról nem is beszélve, hogy úgy megszaporodnának a panaszok, hogy a továbbiakban egyetlen biztosító sem vállalna „kezességet” a kórházakban folyó gyógyításért.Az angliai Medical Protection Society adatai szerint a panaszt emelő betegeknek az esetek egynegyedében igazuk van, ezért érdemes velük kiegyezni. Ugyanekkora arányban viszont nincs igaza a páciensnek, tehát ha pert indít, vélhetően elveszíti. Az esetek közel felében pedig – a biztosító és a jogi képviselő részéről felkért orvos szakértők álláspontjára alapozva – akár évekig eltarthat a jogi csatározás.