Pozitív fordulatot hozott a tavalyi év

A rendszerváltoztatás után kialakult új világ a család köré épül, pillérei a munka, a tanulás és a rend – jelentette ki tegnap este hagyományos országértékelő beszédében Orbán Viktor, aki méltatta Magyarország ezeréves keresztény hagyományait. A miniszterelnök szerint tavaly pozitív fordulat következett be az ország gazdasági és demográfiai helyzetében. A közeljövő legfontosabb feladatának a birtokrendszer kialakítását és a státustörvény megalkotását nevezte.Tíz év óta a 2000. év volt a legsikeresebb esztendő – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő a pesti Vigadóban tartott országértékelő beszédében elmondta: tavaly több mint öt százalékkal növekedett a gazdaság teljesítménye, csökkent a munkanélküliség, jelentősen nőtt az export, és az ország „kivergődött” az adósságcsapdából. Magyarország az egyetlen állam a térségben, ahol nem nőtt, hanem kismértékben ugyan, de csökkent az infláció – mutatott rá. A tavalyi év legfontosabb változásának a kormányfő azt tartja, hogy nem növekedett a különbség a legmagasabb és a legkisebb jövedelmű csoportok között, és csökken a szegénységbe született gyermekek száma.A népességi adatok változását ismertetve rámutatott: ezen a téren is fordulat következett be. Bár a népesség még mindig fogy, reményei szerint 2001-ben érzékelhető változást lehet elérni. – Mindezzel azonban még mindig nem lehetünk elégedettek, a munka nehezén vagyunk túl, nem a nagyján – szögezte le a kormányfő. Kiemelte: a polgári kormány továbbra is védi és támogatja a családokat, erősíti a családtámogatási rendszert és lehetőséget teremt a gyermekek taníttatására.– Ahhoz, hogy „Magyarország hajója” ne legyen kiszolgáltatva a hullámoknak, erős, hatékony és gyors, „zakatoló” gazdaságra van szükség. Ezért született meg a Széchenyi-terv, amely képes arra, hogy „sok millió ember szétfutó akaratát egy közös erővé fogja össze” – mondta a kormányfő. A terv hét alprogramjából a kutatás-fejlesztést emelte ki.Orbán Viktor kitért a romák helyzetére is, akik számára a munka és a tanulás jelentheti a felemelkedést. A kormány előtt álló feladatok közül a birtokrendszer kialakítását és a státustörvény megalkotását emelte ki. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a határon túli magyarok nem tehertételt, hanem erőforrást jelentenek az országnak. Az egészségügy helyzetéről szólva Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy lendületet kap az ágazat korszerűsítése.– A beszédet meghallgatva nem tudtam eldönteni, hogy a miniszterelnök nem ismeri az ország gondjait, vagy ismeri, de nem akart szólni róluk – reagált az elhangzottakra Kovács László. Az MSZP elnöke szerint az általuk korábban feltett kérdések közül arra sem kaptak választ, hogy a miniszterelnök alkalmasnak tartja-e Torgyán Józsefet az agrárgazdaság irányítására. Ugyanezt hiányolta Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke is, aki szerint Orbán Viktor semmi olyat nem említett, amivel kapcsolatban a polgárok büszkék lehetnek a kormányukra.Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnök a legfontosabb társadalmi problémákra tért ki, s távlatosan fogalmazott a közös tervek meghatározásakor. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: nem feladata sem kritizálni, sem méltatni a miniszterelnök beszédét, hiszen két és fél éve egy kormányban dolgoznak. Turi-Kovács Béla kisgazda környezetvédelmi miniszter úgy vélte: a kormányfő – a szokásokhoz híven – nagy ívű beszédet tartott, amelyben reális értékelést adott az országról, és felvázolt egy biztató jövőképet. – A MIÉP egyelőre nem kíván érdemben reagálni a beszédre, mert a beszédbírálat a MSZP újabb, ezúttal elég ügyes médiatematizálási ötlete – hangsúlyozta Csurka István pártelnök.