Reflektorfényben Szaúd-Arábia

Magyarország számára szinte ismeretlen az Öböl-térség. Gazdasági szempontból minimális az oda irányuló exportunk, és még kevesebb terméket vásárolunk tőlük. A muzulmán világ legnagyobb egybefüggő szálláshelyéül szolgáló régió országai közül nehezen lehet vezető hatalmat találni, gazdasági és kulturális szempontból azonban feltétlenül Szaúd-Arábia számít a legmeghatározóbb erőnek.A sivatagos Arab-félsziget legnagyobb részén elterülő ország – mint a térség legtöbb országa – szinte kizárólag az olajból él. A világ ismert kőolajkészleteinek negyedét birtokló királyság, mint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) legbefolyásosabb tagja, sokszor játssza a döntőbíró szerepét az olajpiac eseményeiben. Ezzel nemcsak az Öböl-térség gazdaságára gyakorol hatást, de e döntések miatt sokszor Európa vagy az Egyesült Államok is felülvizsgálni kényszerül pénzügyi előrejelzéseit vagy stratégiáját. Szaúd-Arábia számára az olaj árának a stabilitása az elsődleges szempont. Neki nem érdeke az olaj árát magasabbra tornászni, mivel az olajár ingadozása problémát jelenthet az olajexportnak.A sivatagi ország a XX. század során felépítette különleges, kölcsönös függőségen alapuló gazdasági rendszerét. Mivel nem rendelkezik szinte semmivel, amellyel fenntarthatná az országot, de bír azzal, ami mindenkinek kell, az olajjal, külkereskedelme elsősorban a tőkeerős nyugat-európai országok felé irányul. Jelentős beruházásai vannak rajtuk kívül Japánban, legfontosabb partnere azonban vitathatatlanul az Egyesült Államok. Ez utóbbi ország katonai hídfőállásnak is tartja Szaúd-Arábiát, cseppet sem demokratikus rendszerét támogatja, cserébe az olajpiac Amerika számára kedvező alakításáért.A gazdaság egyoldalúsága azonban nem tette gondtalanná az ország vezetését. A tervgazdálkodás útján fejlődő szaúdi gazdaság minden erejével azon van, hogy el tudjon szakadni az „aranytojást tojó tyúktól”. Fejleszti mezőgazdaságát, ám a köldökzsinór még mindig visszatartja. Az agrárium fejlesztésének fő akadálya a vízhiány. Csak költséges berendezések segítségével tudják fenntartani csekély mezőgazdasági potenciáljukat, és bár a részeredmények biztatóak, az ágazat nem fejlődik kellő mértékben.A szaúdi gazdaság legnagyobb része állami irányítás alatt áll. Ez az ország abszolutista monarchia államformája miatt van, és ezen nem kívánnak változtatni. Az egyéni vállalkozások száma nagyon csekély. Az évszázados beidegződések ellenére a kormányzat mégis próbálja a magántőkét öszönözni, hogy vegyen részt az ország építésében. Az olajból olyan sok pénzt szerzett Szaúd-Arábia, hogy nem tudja elkölteni. Az országnak nagy a területe, de kicsi a lakossága. Az infra-struktúra kiváló, az életszínvonal magas, ám a szigorú muzulmán berendezkedés miatt nem tud arrafelé fejlődni, amerre lehetősége lenne. A turizmus fejlesztésére nem áldoz, hiszen nem kívánja befogadni a kultúrájától távol esőket. A külföldön lekötött szaúdi állami és magántőkét 500-600 milliárd dollárra becsülik. Ezek a pénzek sokszor befolyásolják egy-egy ország gazdasági döntéseit, így például az Amerikában befektetett hatalmas tőke kivonása nagy gondokat okozna az Egyesült Államoknak. Ugyanígy a Szaúd-Arábiában dolgozó külföldi munkások is olyan nagy összegeket utalnak haza, hogy az lényeges politikai tényezőt jelent. Pénzügyi helyzete alapján a sivatagi királyság jelentős hatással van Egyiptom, Szíria, Libanon, India, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Afganisztán politikai és gazdasági életére.Az ország mégsem áll az Öböl-országok élére. Visszavezethető ez talán az iszlám szigorú irányzatának, a vahabita iszlámnak a követésére, vagy a kicsi lakosságra. A legvalószínűbb, hogy az ország tökéletesen jól érzi magát a jelenlegi helyzetben, és nem kívánja felvállalni hittársainak ügyét. Emiatt a térség vallásilag jobban elkötelezett országai ferde szemmel néznek Szaúd-Arábiára, mivel az Egyesült Államokkal kötött véd- és dacszövetséget, és anyagi lehetőségei ellenére sem támogatja az iszlám ügyét.