Szakadár esthonnyai magyar fejedelem

Fehér Béla
2001. 02. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csokonai Vitéz Mihály 1802-ben levelet írt gróf Széchényi Ferencnek, hogy anyagi támogatást kérjen Árpádról és a honfoglalók megtelepedéséről szóló „heroica epopoejájához”. E hősköltemény gondolata már évek óta foglalkoztatta, végül csak ötvenegy sor készült el belőle. Ez a töredék is olvasható az Unikornis maratoni sorozatában, a Magyar Költészet Kincsestára legújabb kötetében. Utószavában a könyv szerkesztője, Zentai Mária leszögezi: Csokonai kísérlete is bizonyítja, hogy a XIX. század elején az eposz még mindig a költői műfajok királynőjének számított, és Vörösmartyval az élen sokan gondolták, hogy segítségével a magyar irodalom felzárkózhat a nyugatihoz, dicsőséget szerezve a nemzetnek. Az eposzírási kedv másik mozgatója az a tény volt, hogy irodalmunknak nincs ősi hagyománya, hiszen még a középkorból sem maradt ránk az Edda-dalokhoz vagy a Nibelung-énekhez fogható mű. Poétáink úgy gondolták, be kell tölteniük ezt az űrt. Tudjuk, hogy Arany Jánost élete végéig foglalkoztatta a Csaba-trilógia megírása, Czuczor Gergely Hunyadi Jánosának (Hunyadiász) csak néhány éneke készült el, s Vörösmarty is csak álmodott arról, hogy egyszer papírra veti a teljes Délszigetet.Az eposz volt a múlt század első felének nagy kísértése.Rengeteg töredék maradt ránk.A bajnok ébred című kötetet azonban éppen a töredékek teszik izgalmassá s azok a szerzők, akikről az átlagolvasó talán soha nem is hallott. A közölt eposztöredékek jelentős része utoljára a XIX. század második felében vagy még korábban jelent meg. Ilyen Ráday Gedeon Árpádja, Percsényi Nagy László Szakadár esthonnyai magyar fejedelem bújdosása című munkája, Baróti Szabó Dávid Komáromi földindulása vagy Debreczeni Mártontól A kióvi csata, amelynek kézirata véletlenül került elő gróf Mikó Imre iratai közül.A kötetet elolvasva (a csodálatos magyar nyelvet ízlelgetve) és a magyar eposz töredékes magyar sorsára gondolva az ember legszívesebben Garay Jánostól idézi az alábbi sorokat:„Ellebeg a sás közt, ad hangot régi nyögése,S borzasztó szomorúan kifütyül a sáros iszapból.”(„A bajnok ébred” – hősköltemények. Unikornis Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 2900 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.