Elfajult a Szekszárd városi televíziójának tavalyi eladásáról kirobbant vita a polgári többségű képviselő-testület és a magát pártokon kívülinek nevező, ám a Magyar Közéleti Kézikönyvben SZDSZ-esként „nyilvántartott” polgármester között. Kocsis Imre Antal lapunknak elmondta: olyan dokumentumok jutottak a birtokába, amelyek a Szekszárdi Városi Televízió Kht. tavalyi privatizációja kapcsán közokirat-hamisítás és korrupció gyanúját keltették, ezért a napokban feljelentést tett az ügyészségen.A médiaháború tavaly nyáron tört ki Szekszárdon, amikor a közgyűlési többségben lévő polgári pártok képviselői döntöttek a helyi tévé eladásáról, amelynek előkészítésével az önkormányzat gazdasági bizottságát bízták meg. A javaslat szerint jelképes áron, kétmillió forintért értékesítették a kht.-t egy Pal-Com nevű Kft.-nek, ám a polgármester a bizottsági, majd a testületi döntést is megvétózta, s a szerződést végül Fenyőházi Elemér (MDF) alpolgármester írta alá.A polgármester szerint az új tulajdonos többszörösen értékesítette a tévét, s ma már a negyedik „gazdánál” tartanak. Számára bebizonyosodott, hogy a privatizációnál eljáró – s az önkormányzatot más ügyekben képviselő – ügyvéd cége vette meg a kft.-t. – A feljelentést ismeretlen tettes ellen tettem, hiszen rendkívüli, hogy a becslésem szerint 60-80 millió forintot érő társaságot fillérekért adták el. Gyanúmat a cégbírósági papírok alapozták meg, s a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnökeként is tevékenykedő, a szerződést aláíró alpolgármester is furcsállta a dolgot – mondta Kocsis Imre Antal.Koltai Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, szekszárdi önkormányzati képviselő szerint politikai akcióról van szó, a bűncselekményekkel való gyanúsítás pedig rágalom. Mint lapunknak elmondta: az eladás megalapozott volt, mert az összesen 30 millió forint törzstőkéjű televíziós társaságnak nem volt ingatlana, felszerelése, berendezései pedig már évek óta elavultnak számítottak. – Az új társaság vállalta, hogy 2001 közepéig egy modern városi tévés szolgáltatást biztosít, a szerződés szerint legalább tíz évig. A törvényes tulajdoncserék a működést nem akadályozzák – hangsúlyozta a fideszes politikus.
„A legtöbb svéd inkább Magyarország migrációs politikáját támogatná”
