Tallózó

ProfilOrbán alkonya – Orbán és a napfogyatkozás címmel cikk jelent meg a Profil nevű osztrák liberális lapban. A cím egyértelmű utalás a wagneri Istenek alkonyára. Az írás mellett egy Demszky Gáborral készült interjú is található, szerzői Georg Hoffmann-Ostenhof és Gregor Mayer.A Magyarország politikai változásairól írt cikk Lengyel László-jóslattal kezdődik, és Lengyel László-jóslattal fejeződik be. (A cikk íróit forrásaik elképzelhetően nem tájékoztatták a magyar pénzügykutató politikai jóslatainak közismert találati arányáról.) A cikket a magyar lapok elsősorban az MTI nyomán ismertették. Viszont – ha nem tévedünk – nem szóltak az interjúról. Arról pedig biztosan nem, hogy kik készítették az interjút, netán az aláírás nélkül megjelent cikket. Két név. Georg Hoffmann-Ostenhof és Gregor Mayer.De kik ők?A véletlen éppen a kezünkbe juttatta Elisabeth Welzig tizenöt évvel ezelőtt Grazban megjelent könyvét, amelynek címe magyarul: A 68-asok: egy lázadó nemzedék karrierje. Ennek egyik fejezete a Marxtól Maóig címet viseli, és – mit ad isten? – foglalkozik Georg Hoffmann-Ostenhoffal is, akit Trockij ébresztett önmagára, mert Trockij „egyedül elemezte idejében a fasizmust. A trockizmus számomra alapvetően demokratikusnak és nemzetközinek tűnt.” Barátaival meg is alakította a „forradalmi marxisták csoportját”. „Hasi”, ahogyan barátai nevezték, ma is büszke a múltjára, írta Welzig 1985-ben megjelent könyvében. Más viszont nem olyan büszke a múltjára. Sőt a jelenére sem. Mint a Neue Kronenzeitung nagy publicistája, Staberl, aki Hoffmann-Ostenhofról a „bolsevikom”-ként emlékezett meg nemegyszer. Például akkor is, amikor az még a szocialista Arbeiterzeitungban írt olyanokat, „amik utoljára a dicsőséges októberi forradalom idején” voltak divatosak, és ha ma (1996. május 28.; Ein Genierer der Bolschewiken a. D. – A bolsevikok dunai púpja) írna ilyesmit Oroszországban, az ottaniak bánatukban nyomban néhány vodkásüveg fenekére néznének. Az Arbeiterzeitung azonban „hullaként már leúszott a Dunán”, de az „én bolsevikom” felmerült a hullámokból. Megkapaszkodott a Profilban szélsőbalos nézeteivel. Ahol például olyanokat ír – így Staberl –, hogy szégyelli magát a „műveletlen, züllött” osztrák elit miatt. Mi a baj ezzel az osztrák elittel? – kérdezi Staberl. Netán „reakciós, radikálisan jobboldali, neonáci, vagy egyenesen antiszemita”? Otthon érezzük magunkat.A Hoffmann-Ostenhof múltjával meglehetősen rokon vonásokat mutató budapesti főpolgármester másik interjúvolója a liberális Der Standard és a Profil budapesti tudósítója, Gregor Mayer, aki szintén a „minden ágy alatt neonáci rejtőzködik” nevű, a sztálinista Kominterntől örökölt társasjáték meglehetősen buzgó résztvevője, akinek budapesti tudósításaiból a szélsőjobboldali veszély réme nemigen marad ki. Hogy Demszkyről mi a véleménye, arról elárul valamit lapja tavaly december 4-i számában közölt cikkének ordító címe: Budapest város feje mint liberális reménység.Most pedig nézzük először az Orbán-alkonyt, amelyből megtudjuk – azonkívül, amit a lapokban lehetett olvasni a cikkből –, hogy a torgyáni populizmus ugyan kapitalizmus- és Európa-ellenes hangokból él (amely állítás alátámasztására – amint az ilyen cikkeknél megszoktuk – idézet nem olvasható), de „nem lépi át a nyílt rasszizmus vagy a nácizmus bagatellizálásának küszöbét”. Olyan hiánymegállapítás ez, amely Magyarország és a világ nem egy pártjára illik. Ami Orbán színeváltozását illeti – amint menetel az alkony felé vezető úton –, egyre inkább előbújik belőle a tekintélyuralomra való hajlam, és tiszta Meciárrá kezd válni. A cikkben számos idézet található térségünk „szakértőjétől”, a balliberális német hetilap, a Die Zeit publicistájától, Christian Schmidt-Häuertől, mégpedig abból az írásából, amelyben olyanokat állított, hogy Schmidt Mária miniszterelnöki főtanácsadó romaellenes cikkeket ír, illetve hogy Orbán „mai” szülővárosa Szolnok. (Talán emlékeztetnünk kell arra a tényre, hogy míg a liberális szerzők sorozatos tárgyi tévedései véletlenül sem vonnak le semmit cikkeik hiteléből, addig a konzervatív szerzőknél akár egy névmástévesztés semmissé tesz oldalakat. Mármint liberális értelmezésben.)A Profil-cikk szerint Orbán Magyar Nemzet című „harclapjában” mennydörög a globalizmus és a big business ellen, amivel túl akarja szárnyalni a kommunista éra antikapitalizmusát. Az idézet most is elmarad. De e gondolatmenet csupán egyetlen párt frázisaira emlékezteti a magyar olvasót. Ebben a cikkben is felbukkan Schmidt Mária „Orbán-tanácsadónő” – a debreceni Tisza István-szobor felavatása ürügyén –, aki ezúttal a holokausztot relativizálja. A cikket és a Demszky-beszélgetést képek díszítik. Torgyáné, Csurkáé (az utóbbi éppen látnivalóan mennydörög), valamint három mosolygós arc. Mindegyik tulajdonosa Demszky Gábor. A beszélgetés első „kérdése” így hangzik:Profil: Demszky úr, ön Európa egyik legsikeresebb polgármestere. A Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé választásával országos jelentőségű politikussá lett. Miért jó ez önnek?Demszky Gábor: „Hogy az országot megmentsem a Haider-effektustól”, foglalja össze lépése leglényegét a főpolgármester.De a Profil részleteket is szeretne megtudni: „Hogyan kell ezt érteni?”Demszky: „A szélsőjobboldal teret nyer a két nagy párt együttműködése miatt.A főpolgármester ezután „a náci nyelvet beszélő” Csurkát mutatja be magyar Haiderként. Demszky úgy véli (a szabad demokraták által szentként tisztelt felmérések szerint is 2-3 százalékon álló), Csurka hatalomra kerülhet. Márpedig Csurka jóval szélsőségesebb Haidernél. Ha viszont a szocialisták nyernek, a szélsőbalos erőkkel paktálhatnak le. „És Orbán Csurkával. Amit ő véleményem szerint vonakodás nélkül megtenne.”Demszky ezután azt ecseteli, hogy Orbán az antikommunizmus ideológiájára épít, ugyanakkor az exkommunistákkal együtt azt akarja, hogy Magyarországon csak két nagy párt legyen. Az övé és az MSZP. A főpolgármester ezután azt üzeni az osztrák olvasóknak, hogy Orbán embereinek nincsenek morális elveik, hanem egyszerűen cinikusok, „nincsenek erkölcsi gátlásaik”. Orbán tehetséges, de ugyanúgy propagandacélokra használja fel az országos médiát, mint a kommunisták. Magyarországon félnek az emberek. Négyszemközti beszélgetések alkalmával – mint Demszky tapasztalja – ki is kapcsolják a mobiltelefonjukat, nehogy lehallgassák őket. Az pedig, hogy a gazdaság jól megy, a korábbi szocialista–liberális kormánynak köszönhető. Orbán most költekezik. A következő kormánynak pedig megszorító intézkedéseket kell majd tennie.Az interjú készítői egyetlen kérdés erejéig sem voltak kíváncsiak a Főpolgármesteri Hivatal korrupciós ügyeire vagy az ott uralkodó nexusrendszerre.