Törvénysértő realbanki határozatok

Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy a Realbank húsz egykori ügyfelének bejelentését ismételten vizsgálja ki.Mint arról a Magyar Nemzetben korábban beszámoltunk, a Real-bank károsultjainak egy csoportja közérdekű bejelentést tett a PSZÁF-nak, amelyet a hivatal első lépésben átminősített panasszá, majd ezután megállapította ennek ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a bejelentés nem felel meg a törvényben meghatározott panasz fogalmának, mert az bírósági hatáskörben is elintézhető. A levél aláírói kérték a pénzügyminisztert, hogy éljen a törvény adta eszközeivel, gyakoroljon felügyeletet a PSZÁF felett, szólítsa fel a sérelmezett jogszabálysértések megszüntetésére és a bejelentés kivizsgálásának – a törvényben előírtak szerinti – haladéktalan megkezdésére.A pénzügyminiszter január 22-én kelt válaszlevelében tájékoztatta a károsultakat arról, hogy intézkedett, és kérte a felügyeletet bejelentésük ismételt kivizsgálására.Időközben megszületett a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása is, amely a Realbank egy részvényesének felülvizsgálati kérelme alapján született. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), a PSZÁF jogelőde, egyik határozatában 1998. augusztus 31-ig – egyéb rendelkezések mellett – részlegesen felfüggesztette a Realbróker Rt. értékpapír-kereskedelmi és értékpapír-bizományosi tevékenységét, és felügyeleti biztost (Singlovics Béla) rendelt ki a felfüggesztés időtartamára. Egy későbbi határozatban pedig 1998. szeptember 30-ig meghosszabbította a korábbi értékpapírügyletekkel kapcsolatos felfüggesztést, illetve a felügyeleti biztos kirendelését.Az ÁPTF a Realbróker Rt. értékpapír-kereskedelmi és -bizományosi tevékenységének felfüggesztését azzal indokolta, hogy szükségesnek tartja a Realbank Rt. tulajdonosi összetétele megváltozásának megakadályozását. A Legfőbb Ügyészség megállapította: a fenti két ÁPTF-határozat törvénysértő volt.A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint: „nyilvánvalóan megállapítható, hogy a részvény kibocsátójának tulajdonosi szerkezete megőrzéséhez fűződő hatósági igény a határozatban foglalt rendelkezés meghozatalához – a befektetési szolgáltatási tevékenység folytatásának határozott időre történő felfüggesztése – önmagában nem adott törvényi lehetőséget. Az ÁPTF köteles lett volna a határozatában részletesen számot adni arról, hogy a Realbank Rt. tulajdonosi összetételének esetleges megváltoztatása mennyiben sért jogszabályt, mennyiben ellentétes az ÁPTF valamely határozatában foglaltakkal, mi okból veszélyezteti a befektetők érdekeit, a tőkepiac egyensúlyát.Az a hivatkozási alap, miszerint az ÁPTF intézkedéseit a Realbank betétesei érdekeinek védelmében tette, a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint „a befektetők érdekeinek védelme körében a felügyelet az értékpapírpiacon jelen lévő befektetők teljes körének és nem egy meghatározott értékpapírba befektető vagy egy meghatározott szolgáltatóval kapcsolatba kerülő személyek érdekeit köteles tevékenysége során figyelembe venni”.Végezetül az állásfoglalás leszögezi: ügyészi intézkedésnek – államigazgatási ügyben is – csak akkor van helye, ha azzal a törvényesség helyreállítható. Ám a törvénysértő határozatok következményeit törvényességi ügyészi intézkedéssel helyreállítani már nem lehet. Az ügy jelenlegi állapotában – azaz az 1998. szeptember 30-át követő időszakban – már csak a jogszabálysértések következményeit lehet megállapítani polgári peres eljárásban.