időjárás 33°C Marcell 2022. augusztus 14.
logo

Magán-egészségbiztosítás határon túliaknak

Gui Angéla
2001.03.27. 22:00

A tervek szerint a státustörvény életbe lépése után a határon túli magyarok anyaországi egészségügyi ellátását egy, a szomszédos államokban működő magán-egészségbiztosítási rendszer fedezné. A Segítő Jobb Alapítvány elnöke lapunknak kifejtette, hogy a magyarországi egészségüggyel kapcsolatban ez a rendszer fontos tehermentesítő és forrásbővítő szerepet tölthet be a maga több milliárd forintos tőkéjével.A kormány által elfogadott státustörvény tervezete lehetőséget ad arra, hogy a jelenleg hatályos egészség- és nyugdíjbiztosítási szabályok legyenek érvényesek a határon túli magyar munkavállalókra is – mondta el a Magyar Nemzetnek Jakab András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtitkára. A jogász hozzátette, hogy a későbbiekben egy magánbiztosításon alapuló rendszer alakulna ki, s így az egészségügyi szolgáltatások költségei kikerülhetnének a magyar társadalombiztosítás terhei közül. A kerettörvény részleteinek kidolgozása jelenleg szakmai előkészítés alatt áll.Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke úgy véli: az anyaországi lakosság egyharmadát kitevő, hárommilliós határon túli magyar közösség akkora, hogy szakmai és pénzügyi okok miatt a magyar egészségügyi rendszer nem képes befogadni. Éppen ezért az alapítvány koncepciója szerint olyan önfinanszírozási lehetőséget kell keresni, amely saját forrásával folyamatosan biztosítaná a rendszer fennmaradását. Az elnök elmondta, hogy első lépésként a határon túl kellene megteremteni az önálló intézményfejlesztés alapjait, ennek értelmében olyan egészségügyi szolgáltató centrumok létesülnének, amelyekben korszerű módszerekkel lehet diagnosztizálni, és a későbbiekben fekvőbetegeket is képesek ellátni. Így még jobban ki lehetne szűrni azokat a betegeket, akiknek ellátása, műtéte a határon túl nem, ellenben Magyarországon lehetséges. A Segítő Jobb tehát éppen úgy, mint már tíz éve, a jövőben is vállalná ezeknek a betegeknek a kiválasztását, és megszervezné ellátásukat a magyarországi kórházakban. „Isten őrizz, hogy a határon túli magyar betegek saját elhatározásukból érkezzenek az itteni intézményekbe, konkurálva a magyarországi betegekkel. Abban az esetben viszont, ha a menedzselés sikeres – és már tíz éve az –, akkor ez nem konkurenciát jelent a magyar egészségügyben, hanem a fizetőképes kereslet megjelenését, hiszen most a Segítő Jobb, illetve a jövőben a magánbiztosító fizet ezeknek a betegeknek a kezeléséért” – fogalmazott az orvos. A fent említett centrumoknak feladata lenne az is, hogy elvégezzék az anyarországi munkára jelentkezők egészségügyi szűrését.A határon túlról érkező, munkavállalalási engedéllyel rendelkező polgárokat járulékfizetés szempontjából nem lehet másképp kezelni, mint az anyaországiakat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonban ellátásuk terhét nem képes magára vállalni, de ha a járulékokat egy elkülönített szolidaritási alapba gyűjtenék össze, akkor ez bázisát képezhetné egy magán egészségbiztosítási rendszer működtetésének. „A kiegészítő egészségügyi biztosítás önmagában nem piacképes termék, nincs olyan határon túli közösség, amelyik ki tudná fizetni azt az összeget, amely a kiadásokat fedezi” – szögezte le Kalmár László. Ellenben ha a magánbiztosító társaság a költségek egy részét fedezné, a fennmaradó százalékot a szolidaritási alapból elő lehetne teremteni, a magyar állam pedig – feltehetően kezdőtőkével – az alap egyszeri feltöltésével járulna hozzá a rendszer beindításához. Az elnök szerint a magán-biztosítótársaságok érdeklődnek majd a fenti elképzelés iránt, hárommillió potenciális „vásárló” ugyanis komoly vonzerőt jelent. Ez a magánbiztosítási rendszer a határon túli magyarok mellett a más nemzetiségűeket is megnyerhetné magának, hiszen az adott államénál jobb egészségügyi ellátást garantálhatna. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: egy ilyen rendszer fenntartását a magyar államnak nem kellene folyamatosan segélyeznie, pusztán hagynia, hogy működjék. A magyarországi egészségügynek ugyanis ez gazdaságilag is előnyös lehetne a maga több milliárd forintos tőkéjével, nagyszámú biztosítottjával.


A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány a határon túlról érkezett, lakóhelyükön el nem látható, súlyos betegek magyarországi kezelését igyekszik támogatni. Az alapítvány tíz év alatt megközelítőleg negyvenezer beteg ellátását támogatta. A kezelési költség az elmúlt években 1,220 millió forint volt, amihez az alapítvány további négyszázmillió forint értékű segélyt nyújtott. Az alapítvány betegei zömmel Romániából (81 százalék), részben pedig Ukrajnából (10 százalék), a volt Jugoszlávia országaiból és Szlovákiából (1 százalék) érkeztek.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.