A balkáni viszályról a NATO-csúcson

Budapest két napra a diplomácia fővárosává vált. Az Észak-atlanti Tanács először tartotta kihelyezett ülését az új NATO- tagállamok egyikében. A külügyminiszterek budapesti randevújának az ad különleges történelmi súlyt, hogy a NATO és az Európai Unió első miniszteri szintű értekezletét is megrendezik és ezt éppen egy olyan országban tartják, amely az uniós csatlakozás küszöbén áll. A tanácskozás központi kérdése volt a Balkán demokratizálása, aggodalmait e problémával kapcsolatban minden felszólaló megfogalmazta.Történelmi jelentőségű esemény és nagy megtiszteltetés Magyarország számára, hogy két évvel a NATO-taggá válás után Budapest lehet a házigazdája az észak-atlanti tanács miniszteri értekezletének. E szavakkal nyitotta meg a NATO külügyminisztereinek értekezletét Orbán Viktor magyar kormányfő.A miniszterelnök kiemelte, hogy hazánk NATO-tagként viszszatért abba a közösségbe, ahová tartozik, a szövetség pedig ezzel egyúttal világos üzenetet küldött régiónk minden államának: aNATO törődik a térséggel. A budapesti értekezlet kulcsfontosságú lehet a NATO jövője szempontjából, hiszen az aktuális biztonságpolitikai problémák (balkáni ügyek) mellett a szövetség fejlődési irányát meghatározó témák (feszültségek a transzatlanti együttműködés két pólusa között, rakétavédelmi terv, NATO-bővítés) kerülnek megvitatásra. A NATO nélkül a Balkán demokratizálása még nem indulhatott volna el. Nem egyirányú ez a kapcsolat a NATO és a Balkán között. A Balkán sorsa ugyanis az egész euroatlanti térség biztonságára kihat – mondta Orbán Viktor.Magyarország NATO-csatlakozási folyamatának elősegítéséért Mádl Ferenc köztársasági elnök kitüntette Sergio Balanzinót, a NATO főtitkárhelyettesét, kedden este a Parlamentben. Sergio Balanzino hét év után fejezi be diplomáciai pályafutását és nyugdíjba vonul. Utódja a szintén olasz Minuto Rizzo lesz. Az államfő a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét a Csillaggal nyújtotta át a főtitkárhelyettesnek a Parlament Munkácsy termében, ahol többek között jelen volt George Robertson NATO-főtitkár, Martonyi János külügyminiszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök is.A tanácskozásról kiadott záródokumentum legnagyobb része egyébként a délszláv helyzettel foglalkozik, megerősítve a George Robertson NATO-főtitkár által mondottakat. Ebből kitűnik, hogy a balkáni szerepvállalást a NATO fontosnak tartja. A külügyminiszterek megerősítették elkötelezettségüket az EU-val való együttműködés folytatására. Az észak-atlanti tanács kiállt az Oroszországgal való szoros kapcsolatok mellett, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a csecsen válság miatt.A NATO további bővítésének kérdése nem szerepelt a kétnapos értekezlet hivatalos témái között. Ahogy ezt Yves Brodeur, a NATO szóvivője egy újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az csak a folyosói beszélgetéseken és a kétoldalú megbeszéléseken merül fel. A magyar kormányfő megnyitó beszédében azonban mégis igyekezett erre a kérdésre irányítani a miniszteri értekezlet résztvevőinek figyelmét. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország számára erkölcsi kötelezettség és jól felfogott biztonságpolitikai érdek, hogy a bővítés a tagságra érett, felkészült országok meghívásával folytatódjék. A cél, hogy Prágában a NATO jövő évi csúcstalálkozóján döntés szülessék erről.Orbán Viktor, akárcsak később George Robertson NATO-főtitkár, beszédében nagy teret szentelt a NATO és az Európai Unió közötti viszonynak. A kétnapos tanácskozásnak egyébként ez az egyik, legérzékenyebb vitapontja. Az Egyesült Államok ugyanis már jó ideje az európai szövetségesek nagyobb szerepvállalását követeli az európai biztonság megőrzésében és a béketeremtő akciókban. Ezt hangsúlyozta Robertson is beszédében, aki ehhez hozzátette: meg kell találni az új egyensúlyt a transzatlanti kapcsolatokban. Ennek egyik fontos állomása lehet a miniszteri szintű párbeszéd az EU és a NATO védelmi elképzeléseiről és biztonságpolitikájáról. Lényeges, hogy a két szervezet ne alakítson ki párhuzamos képességeket, ehhez persze arra is szükség van, hogy az EU is hozzáférjen a NATO stratégiai terveihez és védelmi kapacitásához. Ezt a törekvést eddig elsősorban Törökország blokkolta. Joschka Fischer német külügyminiszter ezzel kapcsolatban azonban optimistának tűnt. A sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a szövetség logikája alapján bízni lehet abban, hogy hamarosan (időpont jóslására nem vállalkozott) megegyezés születik ebben a kérdésben, vagyis sikerül jobb belátásra bírni a NATO-ban kulcsszerepet betöltő, ám uniós csatlakozásra esélytelen Törökországot.*Budapestre repült kedden kora délután Moszkvából Igor Ivanov orosz külügyminiszter, hogy részt vegyen az orosz–NATO tanács külügyminiszteri értekezletén. Ivanov szerdán különmegbeszélést folytat az amerikai külügyminiszterrel az orosz–amerikai csúcs június 16-i szlovéniai találkozójának előkészítéséről.Moszkvai források szerint a szerdai megbeszélésen a két külügyminiszter Putyin és Bush első találkozója alapos előkészítésének szenteli a fő figyelmet.Ivanov Budapesten egy sor más kétoldalú találkozót is lebonyolít, így találkozik a brit diplomácia vezetőjével és a balkáni államok külügyminisztereivel is. Az orosz külügyminiszter még szerdán Minszkbe repül tovább.