„Egyik kisgazda tábor sem akar békülni”

Én egyik kisgazda táborba sem tartozom – nyilatkozta lapunknak Szabó János honvédelmi miniszter, aki korábban az FKGP főtitkára, majd elnökségi tagja volt. A miniszter ma a ceglédi nagygyűlésen vesz részt, ahol – ha lehetősége lesz rá – kifejti a véleményét arról is, hogyan veszítette el érdekérvényesítő képességét a kisgazdapárt. A pártügyek mellett a haderő-átalakításról, illetve a nyugati típusú vadászgépbeszerzésről kérdeztük a honvédelmi tárca vezetőjét.Manapság a használt nyugati vadászgépek beszerzése a legjelentősebb fejlesztés a honvédségnél. Egyelőre minden jel arra mutat, és a katonai szakértők is azt feltételezik, hogy hazánk az amerikai F–16-osok bérlését választja.– Azt nem mondanám, hogy ez biztos, hiszen két típus összehasonlítását kapta feladatul a Honvédelmi Minisztérium. A lényeg az, hogy nyugati típusú vadászgépeket szerez be Magyarország. A nemzetbiztonsági kabinet azzal bízott meg minket, hogy hasonlítsuk össze a svéd és az amerikai géptípust. Ezt elvégeztük, konkrét javaslatot tettünk, amely alapján a testület és az Országgyűlés az ország stabil légi biztonsági helyzetét tekintve megfelelő döntést tud hozni. A magyar légvédelem egésze képes lesz a NATO légvédelmi rendszerének részeként működni.– Garantált-e az ellentételezés, és milyen beruházásokat valósíthat meg a győztes állam, cég?– Az ellentételezés jogilag szabályozott, mégpedig olyan formában, hogy egymilliárd forinton felüli beszerzések csak ellentételezéssel valósulhatnak meg. Ez azt is jelenti, hogy az ellentételként felmerülő érték 30 százalékát magyarországi beruházásokra kell fordítani. Ezért valótlan az – amit egyes szocialista képviselők állítanak –, hogy minden magyar adófizetőnek 30 ezer forintjába kerül a vadászgép-lízingelés.– Az már bizonyos, hogy csak üzemidő-hosszabbító munkákat hajtanak végre a MiG–29-eseknél?– Egyelőre csak ilyen értelmű döntés alapján végezhetünk előkészítő munkát.– Egyesek szerint a MiG-ek majdani értékesítésénél vennénk hasznát, ha a gépeket az orosz államadósság fejében felújítanák. Ugyanakkor az eladáshoz az Orosz Föderáció beleegyezése szükséges. Erről folytak-e már tárgyalások a két ország között?– Azt a majdani vevő dönti el, milyen állapotú gépeket akar vásárolni. Azonban a gyártó hozzájárulása nélkül valóban lehetetlen értékesíteni a gépeket, de az erről szóló tárgyalások még koraiak lennének.– Van-e tudomása a minisztériumnak arról, hogy Magyarország esetleg harcászati eszközökre váltaná a fennálló orosz államadósságot?– Ez nem a mi kompetenciánk, e kérdés eldöntése az ÁPV Rt. és a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik.– Milyen honvédségi beszerzések várhatók a közeljövőben, mikor zárul le az új szállító járművek gyártására kiírt pályázat második fordulója?– A honvédségi szállító járművek beszerzése jelenleg nagyságrendileg a legnagyobb fejlesztése a minisztériumnak, 236 milliárd forintos beruházás. Legkésőbb az év végéig döntés születik a tenderben. Sokan állva maradtak a pályázat második fordulójában, köztük magyar cégek is. Ezenkívül néhány hónapon belül pályázatot írunk ki a hadsereg híradó, informatikai és kommunikációs rendszereinek fejlesztésére. Erre 2010-ig 89 milliárd forintot költünk.– Néhány évvel ezelőtt még a kisgazdapárt is ellenezte a sorkatonai szolgálat idejének csökkentését. Most azonban szinte egyhangúlag szavazták meg ezt a kormányzati elképzelést.– A haderő átalakításáról szóló program részletesen tartalmazza, hogy mi mindent kell végrehajtani, többek között a sorkatonai szolgálat idejének hat hónapra csökkentését. Ezt a parlamentben 263-an szavazták meg, a kisgazdapártból mindenki igennel voksolt. Helyes döntés volt.– A honvédség felkészült a kiképzési rendszer átalakítására?– A sorkatonai szolgálat csökkentését már a kormányprogram is tartalmazza. Így egy év alatt sokkal több fiatalt tudunk kiképezni, mint eddig. Nem értek egyet azzal a szemlélettel, hogy ennyi idő nem elég a megfelelő katonai kiképzéshez. Fél év alatt nemcsak az alapokat lehet elsajátítani, hanem a csapatoknál alkalmazott kiképzést is megkaphatják a fiatalok. A rövidebb idő ellenére emelni szeretnénk a kiképzés minőségét. Ennek eredményeképpen már 2002-ben jobbak lesznek a minőségi mutatók, mint most, a kilenc hónapos szolgálati idő alatt. Egyébként azt gondolom, hogy kevesebbet kellene a katonáknak a laktanyaudvart söpörni, s többet kellene foglalkozniuk a szakmai munkával.– Nemrég beindított a minisztérium egy többéves lakásépítési és laktanya-rekonstrukciós programot.– A laktanya-rekonstrukciós és a lakásépítési program a haderőreform része. Olyan elhelyezési körülményeket akarunk biztosítani, hogy ha bármilyen átszervezésre kerül sor, akkor a katonák ne érezzék a laktanyák közötti komfortkülönbségeket. A lakásépítési programmal ötezer új otthont adunk át 2006-ig. A költségekből nyolcvanmilliárd forintot önerőből fedez a honvédelmi tárca, húszmilliárdot pedig hitelkonstrukcióban kívánunk biztosítani. 2000-ben 303 szolgálati lakást adtunk át, 2001 és 2003 között körülbelül hét-nyolcszáz lakás megépítését tervezzük.– Térjünk át a kisgazdapárt válsághelyzetére. Ön korábban az FKGP elnökségi tagja volt. Lapunknak azt nyilatkozta a múlt hét végén, hogy szívesen vállalna a kisgazdapárton belül közvetítő szerepet a Torgyánhoz hű erők és az úgynevezett reformerek között. Ezt továbbra is fenntartja?– Meggyőződésem, hogy ha kibeszélnénk a problémákat, jobb lenne a párton belüli helyzet – jelenleg az FKGP vezetési stílusa ezzel ellentétes. Az utóbbi időszakot a bezárkózás és a bemerevedés jellemzi a leginkább. Már nemcsak a párttagok egy része, hanem a szimpatizánsok is elfordultak tőlünk, azok az emberek, akik bíztak a szavahihetőségünkben, a következetességünkben, és akik erkölcsi tisztaságot láttak az FKGP-ben. Minden közvélemény-kutató intézet azt jelzi, hogy mélyponton van a kisgazdapárt, ugyanakkor néhány elnökségi tag még mindig ennek az ellenkezőjét hangoztatja.– Mikorra datálná a kisgazdapárt hanyatlásának kezdetét?– A visszafejlődés 1996 márciusa óta tart, akkor a párt népszerűsége 28-29 százalékon állt. Abban az évben fogadtuk el Vasszécsényben a párt – szerintem – kitűnő programját, amely tartalmazza, hogy a kisgazdapárt gyűjtőpártként akar tevékenykedni, maga köré akarja gyűjteni az értelmiséget, a polgárságot és a vállalkozói réteget, valamint még az úgynevezett kiskommunistákat is, akik tagjai voltak ugyan az MSZMP-nek, de nem voltak párttisztségviselők. Most már nincs értelmiségi tábor, se vállalkozói, leépülőben van a polgári bázis is.– A kommunisták megmaradtak?– Én nem tudom, hogy kik maradtak, mivel a párttagkönyveket annak idején zsákszámra semmisítették meg. Okirati bizonyítékok nincsenek arról, hogy a jelenlegi tagságból kik voltak régebben MSZMP-sek.– Visszatérve az egyik előző kérdésre: ön szerint van még esély arra, hogy a két ellenérdekeltségű kisgazda tábor megbékéljen egymással?– Miután elvállaltam a közvetítő szerepet, olyan jelzéseket kaptam mind a két oldalról, hogy egyik tábor sem akar békülni, teljes elkülönülést tapasztaltam. A reformkisgazdák nem látták értelmét, hogy Torgyán Józseffel tárgyaljanak, ők egy Torgyán nélküli pártban gondolkodnak. Torgyán Józseftől pedig kaptam egy levelet, amelyben mindenféle minősítések és kitételek vannak. Lényege, hogy erre a közvetítő szerepre senki nem kért fel engem. Ez a magatartásforma idegen a kisgazdapárt jelenlegi vezetésétől, az FKGP legújabb kori történelme katasztrofális.– Ön milyen jövőbeli kisgazdapártot képzel el? Torgyán nélkülit vagy Torgyán-vezetésűt?– Engem nem a személyek zavarnak, hanem az, hogy bizonyos személyek nem a megfelelő helyet foglalják el a pártban. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez egy nagy gyűjtőpárt lehetett volna, olyan, mint a Fidesz. Ennek elmaradása az elnökség munkája hiányosságainak tudható be. Az 1998-as koalíciós szerződés megkötése után az FKGP érdekérvényesítő képessége lényegében a nullára esett vissza. Nem tudta demonstrálni érdekérvényesítő képességét Torgyán József, amikor az agrártárca 416 milliárd forintos költségvetéséről beszélt, a köztársaságielnök-választásnál, valamint a nemzeti földalap vonatkozásában sem. Tulajdonképpen a népszerűségesés egyik legfőbb okozója, hogy a kisgazdapárt a koalíciós szerződésben leírtakat sem tudta keresztülvinni.– Tehát ön úgy véli, hogy a Fidesz darálta be a kisgazdapártot?– Saját magunkat daráljuk le, ha nem vetünk ennek véget.– Torgyán József viszont a Fideszt okolja.– Torgyán most hatalmas önkritikára készül, lényegében saját magát okolhatja, de okkal merül fel a kérdés, hogy ha valaki ilyen sok hibát követ el, egyáltalán alkalmas-e valamire. Megérett az idő Torgyán József visszavonulására.– Ön melyik kisgazda nagygyűlésen vesz részt?– Ceglédre megyek, már megkaptam a meghívót is. Azt tudni kell, hogy az FKGP országos vezetésének minden kisgazda parlamenti képviselő a tagja. Így jogosultak részt venni mindkét gyűlésen.– Hány százalékot jósol a Független Kisgazdapártnak a 2002-es választásokon?– Ha ez az elnökség marad, három-négy százaléknál többet nem tud elérni az FKGP.– Ön akkor most egyik kisgazda táborba sem tartozik?– Én nem táborokba, platformokba, hanem a Független Kisgazdapártba tartozom.