Első NATO–EU értekezlet

Az Európai Unió és a NATO külügyminisztereinek első közös, történelmi jelentőségű ülését sikeresnek és a jövő együttműködése szempontjából biztatónak nevezték a részt vevő felek. A tanácskozásokkal párhuzamosan több kétoldalú találkozó is volt.Mind az észak-atlanti szervezet főtitkára, George Robertson, mind Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa, illetve az aktuális elnöséget betöltő Svédország külügyminiszter asszonya, Anna Lindh sikerként könyvelte el, hogy a két szervezet miniszteri szintű párbeszéde megkezdődött. Bár a tanácskozás jelentős részét betöltötte a balkáni helyzet kérdésköre, a háttérben stratégiai egyeztetések álltak, az EU körvonalazódó katonai ereje és a NATO közti együttműködés biztosítása.Az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésén Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter felszólalását hallgatták meg a küldöttek, aki beszédében arról tájékoztatta hallgatóságát, hogy azért kell sürgősen visszatérnie Belgrádba, mert a parlament éppen most tárgyalja a hágai Nemzetközi Törvényszékkel kapcsolatos együttműködésről szóló törvénytervezetet. A jugoszláv törvényhozás határozatától függ, hogy Szlobodan Milosevics háborús bűnökkel vádolt korábbi elnököt és társait kiadják-e a nemzetközi törvényszéknek.Goran Szvilanovics, jugoszláv külügyminiszter hozzászólásában részletesen kitért a koszovói és dél-szerbiai helyzetre is. Mint mondta, a jugoszláv hatóságok körében nem övezi lelkesedés Hans Haekkeruppnak, a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) vezetőjének javaslatát, amely a tartomány autonómiáját biztosító keretet, „alkotmányt” irányoz elő. Mindazonáltal mindenképpen együttműködnek a nemzetközi közösséggel, és szorgalmazzák az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozatának maradéktalan végrehajtását, amely a stabilizációt követően majdan lehetővé teszi a jugoszláv biztonsági erő visszatérését Koszovóba, az ottani szerb kisebbség védelmére. Dél-Szerbiában eközben rendben zajlik a jugoszláv erők bevonulása a korábbi biztonsági övezetbe, megkezdődött a többnemzetiségű rendőri erők felállítása – tájékoztatta Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter az Euroatlanti Partnerségi Tanácsot, hozzátéve, hogy Jugoszlávia a leghatározottabban kiáll déli szomszédja, Macedónia területi integritásáért.A macedón külügyminiszter, Ilinko Mitreva biztosította a jelenlevőket arról, hogy a szkopjei nemzeti egységkormány a helyén marad, a Javier Solana EU kül- és biztonságpolitikai főbiztos közvetítésével tegnap megkötött megállapodás pedig lehetővé teszi a felek közti tárgyalások újraindulását. Ezzel együtt felkérte a megjelenteket, hogy az albán szabadcsapatok külföldi pénzforrásait lehetőleg zárolják.Az Észak-atlanti Tanács budapesti ülése kiváló alkalmat teremtett a kétoldalú találkozókra is. A vendéglátó magyar kormány kihasználta a lehetőséget, és nem csak külügyminiszteri szinten tárgyalt a Budapestre érkezett vendégekkel. Egy ilyen találkozó keretében Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggel a Parlementben fogadta Colin Powell amerikai külügyminisztert. A megbeszélést követő szűkszavú tájékoztatón a két politikus hangsúlyozta, hogy stratégiai kérdésekben teljes az egyetértés Magyarország és az Egyesült Államok között. – Minden reményünk megvan arra, hogy az új adminisztrációval kiváló kapcsolatokat ápolhat majd a magyar diplomácia – mondta Orbán Viktor.Martonyi János tegnap tartotta értékelő sajtótájékoztatóját. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a budapesti NATO-miniszterei értekezlet és az azt kísérő tanácskozások, valamint diplomáciai eszmecserék középpont-jában a balkáni helyzet értékelése állt. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy jelenleg egyaránt jelen vannak a pozitív és negatív tendenciák. A pozitív fejlemények között mindenki a jugoszláviai demokratikus fordulatot említette. Martonyi ezzel kapcsolatban megemlítette: nem véletlen, hogy az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésén az első napirendi pont is ez a témakör volt, és vendégként felszólalt Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter. Az ő jelenléte is azt bizonyítja: Belgrád egyre meghatározóbb szerepet játszik a balkáni békefolyamatban.A Budapesten felvetődött stratégiai kérdésekkel kapcsolatban a magyar külügyek irányítója szerint történt előrelépés. Martonyi jó esélyt lát arra, hogy megoldás születik az Európai Unió leendő haderőjének a NATO-eszközökhöz való hozzáférése kapcsán kialakult vitában. (A NATO-tag, ám uniós csatlakozási esélyekkel nem rendelkező Törökország sokáig fékezte az EU és a NATO álláspontjának közeledését ebben a kérdésben. A brit Financial Times tegnapi száma egyébként már jelezte, hogy az ankarai kormány kész a kompromisszumra. Ezzel elhárulhat az akadálya a békefenntartás esetére tervezett közös EU-haderő létrehozása előtt, és nem kell attól tartani, hogy a két szervezet katonai kapacitásai között párhuzamosságok alakulnak ki.)A másik nagy stratégiai téma a XXI. század új biztonsági kihívásainak megvitatása, ezen belül is a rakétavédelmi terv körüli nézeteltérések tisztázása volt. Martonyi értékelésében megemlítette: ben-ne, a nemzetközi sajtóban megjelent szkeptikus tudósításokkal ellentétben, pozitív kép alakult ki a kérdésről. (Különösen az angolszász sajtó szentelt nagy teret annak, hogy Budapesten az Egyesült Államok európai szövetségesei elutasítóan reagáltak az amerikai rakétavédelmi elképzelésekre.) A magyar külügyminiszter úgy érzékelte, minden résztvevő üdvözölte azt, hogy az amerikai kormány konzultál a témáról európai szövetségeseivel, sőt még Kínával és Oroszországgal is.Martonyi kiemelte, hogy aNATO-bővítés a formális napirenden ugyan nem szerepelt, de a témáról az informális ebéd alatt és a kétoldalú találkozókon rengeteg szó esett. Ezek alapján levonható a következtetés, hogy a bővítés tovább folyik majd, és alapvető döntéseket kell hozni a jövő évi prágai NATO-csúcstalálkozón. Lényeges, hogy senkit nem érhet hátrány történelmi vagy földrajzi okok miatt. A bővítésre természetesen a kritériumok teljesítésének fényében kerül sor.

---

---

---