Átvilágítási jelentés: kritikus helyzetben Budapest pénzügyei

Egy előzetes átvilágítási jelentés szerint a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete évek óta folyamatosan romlik. A dokumentum – amely még további adatszolgáltatásra vár – súlyos hiányosságokat, kockázatos gazdálkodási döntéseket és törvényességi aggályokat is megfogalmaz. A kormány a valós pénzügyi kép ismeretében dönthet esetleges támogatásról vagy beavatkozásról.

Fotó: Kurucz Árpád

Jelenleg még csak egy előzetes jelentés került nyilvánosságra, mert az átvilágítással foglalkozó csapat még további adatszolgáltatást vár a fővárosról – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a Budapest Műhely önkormányzati szakértője, Wintermantel Zsolt.

Fotó: Csudai Sándor

Az előzetes jelentésből az látszik amit egyébként hosszú évek óta különböző szereplők, elemzők és politikusok is mondanak, hogy a főváros vezetésének felelőtlensége az, ami ehhez a gazdasági helyzethez vezetett. A főváros pénzügyi pozíciója öt éve folyamatosan, évről évre romlik. A Rákosrendező megvásárlásával a főváros pedig további pénzügyi kockázatokat vállalt, miközben az elmúlt hat évben összesen 5,5 milliárd forint értékben fizetett jutalmat, ami egy nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatnál egészen elképesztő

– jelentette ki a szakérő. Hozzátette, véleménye szerint talán a legfontosabb megállapítás ebben az előzetes jelentésben az, hogy a főváros vezetése nem tett érdemi lépéseket a költségvetési egyensúly biztosításához és nem tett erőfeszítéseket azért, hogy a feladatellátása hatékonyabb legyen. Kiemelendő az is hogy „pénzügyi diktatúrát” épített fel a fővárosban Karácsony Gergely egy likviditási bizottság létrehozásával, amelyben a főpolgármester szinte egy személyben hozza a döntéseket, a közgyűlést kikerülve.

2022-ig a város a tartalékait élte fel, technikailag  2023 végére került olyan helyzetbe, amikor már nem tudta az adott évben a szükséges kiadásait a bevételekből fedezni. A fővárosi önkormányzat azért, hogy el tudja tüntetni a működési hiányt, a saját cégeitől 2023 végén 5,2 milliárd, 2024 végén pedig hatmilliárd forintot fizettetett be a cégeitől a saját számlájára, ezzel tudták úgymond trükkösen nullára kihozni az egyenleget

– emelte ki Wintermantel Zsolt. A szakember kiemelte, legalább ilyen probléma volt, hogy 2023-ban a főváros nem fizette ki a közlekedési szolgáltatásokért járó pénz teljes összegét a BKK-nak. Ötvenmilliárd forint értékben hitelintézetek fizették ki a szükséges összeget, amely visszafizetésére 2024-ben került sor, de már a 2024-es költségvetési év terhére.

A működési egyensúly ilyen módon történő biztosítása, ez a fajta trükközés az ide vonatkozó törvényben fogalmazott elvárásokkal kevésbé összeegyeztethető, felvetheti a költségvetés valós helyzetének elfedési szándékát és megkérdőjelezheti a könyvvizsgálói jelentés alaposságát. 

Wintermantel Zsolt elmondta, különösen most, amikor sorra történtek tragikus esetek műszaki hibából adódóan a BKV járműállományában, fel kell hívni a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat törvényben rögzített kiemelt feladata a közösségi közlekedés működtetése, ennek ellenére nem biztosítja a szükséges forrásokat az iparűzési adóból befolyt összegből.

Mint ismert, kedden a kormány hivatalos honlapján nyilvánosságra hozták a Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatos jelentést, amelyet Domokos László készített. Ennek kapcsán a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus, a főpolgármesteri hivatal főigazgatója is megszólalt. A főpolgármester egy, a jelentéssel kapcsolatos napirendi pont kapcsán elmondta, a nyár folyamán megrekedtek a kormány és a főváros közötti tárgyalások. Karácsony Gergely emellett a kormányt hibáztatta a fővárosi önkormányzat csődhelyzetéért, azonban az elmúlt évek felelőtlen gazdálkodását szóba sem hozta. 

A jelentéssel kapcsolatban megszólalt Kiss Ambrus is, 

aki Domokos László jelentésének hosszán kezdett el problémázni, és nehezményezte, hogy a dokumentum mindössze 13 oldalas. 

A főigazgató végül értékelhetetlennek nevezte a jelentést. 

Mint ismert, trükkök százaival érte el Budapest, hogy eddig még papíron nem ment csődbe. A Területfejlesztési Minisztérium friss jelentése azonban rámutat: „Megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd.” Kedden töltötte fel a kormány oldalára a tárca az előzetes megállapításait Budapest pénzügyi helyzetének átvilágításával kapcsolatban. 

Ebben leírják, hogy Budapest évek óta többet költ, mint amennyi a bevétele, és Budapest önkormányzatának pénzügyi helyzete mintegy öt éve folyamatosan romlik. Pénzeszközeinek állománya a korábbi értékek töredékére csökkent, likviditását csak a BKK Zrt. és a BKV Zrt. finanszírozása egy részének következő évre halasztásával tudta eddig biztosítani (faktoringszerződéssel) – világít rá a jelentés. Erre azonban idén már nincs lehetősége a fővárosnak. 

A tárca jelentése szerint már a szeptemberi iparűzési adóbevételek sem menthetik meg a fővárost. Karácsony Gergelyék ugyanis évek óta úgy számolnak a fővárosi költségvetésben, hogy nem kell majd megfizetniük a szolidaritási hozzájárulást. A fővárosi önkormányzat a 2025-ös költségvetésében nem tervezett meg 51,2 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást és 59,6 milliárd forint gazdasági társaságok számára a közfeladatok ellátására nyújtandó támogatást, míg 17,3 milliárd forint osztalékbevételt megalapozatlanul szerepeltetett – idézik az Állami Számvevőszék pár nappal ezelőtt közzétett jelentését. 

Karácsony Gergelyék folyamatos trükközése oda vezetett, hogy 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét. 

 

Titkolják a valós számokat, Karácsony egy személyben dönt

De nem csak a folyamatos likviditási gondok és az adósságokkal trükközésben hasonlít Gyurcsány Ferenc kudarcos kormányzására a Karácsony Gergely-féle városvezetés. A tárca jelentése szerint a valós helyzetet megpróbálják a közgyűlés elől is eltitkolni Karácsonyék. A főpolgármester a jelentés szerint pénzügyi diktatúrát épít, sok esetben megkerüli a közgyűlést, és így vállal újabb terheket a főváros számára. Egyes esetekben (például a bringasztráda ügye) a közgyűlésnek információk hiányában kell döntenie a minisztériumi dokumentum szerint. 

Ennek a működésnek a levét a budapestiek isszák meg, mert ezzel a gazdálkodással fenntarthatatlan a közösségi közlekedés, aminek a műszaki állapota folyamatosan romlik. 

Egy másik trükköt is alkalmaznak Karácsonyék: 2023-ban és 2024-ben is pénzeket utaltattak át a saját cégeiktől a főváros számlájára decemberben, hogy az év utolsó napján ne legyen mínuszos a mérleg. A főváros azt tervezte, hogy december 31-én majd vissza is utalják a saját cégeknek azt az öt-hat milliárd forint közötti összeget, amit így magukhoz vettek, erre azonban csak következő év január 2-án került sor. Ez azért aggályos a jelentés szerint, mert így törvényt is sérthettek Karácsony Gergelyék, mert a stabilitási törvény szerint az állam engedélye kell ahhoz, hogy adósságba verje magát egy önkormányzat (erre azért van szükség, hogy ne történhessen meg újra az, ami 2010 előtt, hogy az önkormányzatok brutálisan eladósodnak). 

Továbbá az egyajánlatos közbeszerzések is igen gyakoriak Karácsony Gergely Budapestjén, de az ÁSZ már idézett jelentése alapján az is kirajzolódik, hogy hat év alatt összesen 5,5 milliárdot adtak jutalomként a cégekben dolgozó vezetőknek a fővárosban. 

Borítókép: Főpolgármesteri hivatal (Fotó: Kurucz Árpád)