Elvegyülni vagy inkább kiválni?

Tar Zsuzsanna
2001. 05. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenképpen integrációra van szükség – jelentette ki Labodáné Lakatos Szilvia, a pécsi települési önkormányzat képviselője az Elkülönülni vagy kiválni című konferencián. A rendezvényen jelenlévők a roma asszimiláció és disszimiláció kérdéseiről vitáztak. – Egyre több olyan kérdés merül fel mostanában mind a cigány, mind a nem cigány politikusok részéről, amelyek azt sugallják: el kellene gondolkodni azon, hogy kell-e roma nemzet, roma ország, önálló területtel – közölte Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke.Elveszett a cigányság, a mai társadalomban, ugyanis nincs egység közöttünk – fogalmazott Pálfi Miklós, az OCÖ alelnöke. Elhangzott: a roma közösségek között egyetértési minimumot kell létrehozni annak érdekében, hogy létrejöhessen a hatékony érdekérvényesítés.– Franciaország nem az az Eldorádó, ahogyan Magyarországon látják, hiszen ott is létezik szegregáció és megkülönböztetés, ami ellen a küzdelem sohasem érhet véget – fogalmazott Michel Digne, az Oktatási Minisztérium francia kisebbségi tanácsadója. Szerinte az alapvető kérdés az, hogy a társadalom eldöntse, milyen típusú integrációt akar, közösségit avagy egyénit. Eldöntendő az is, hogy mi tesz egységessé egy kisebbséget: a nyelv, a vallás, vagy a terület?Horváth Aladár szerint Magyarországon a többségi társadalom igényeinek megfelelően alakul a cigányság sorsa, ennek következtében napjainkban megtörtént a romák szociális és faji kirekesztése. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke hozzátette: a folyamatos elnyomás miatt felmerül a kérdés: hogyan lehet ezt túlélni. Az elnök szerint a romák védtelenek, az elvárásokkal szemben csak kényszerválaszaik lehetnek, ráadásul a kisebbségeknek mindig a társadalom igényeihez kell alkalmazkodniuk. Horváth Aladár szerint megoldást jelenthetne egy önálló roma nemzeti állam létrehozása.Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnökének álláspontja szerint a jelenlegi helyzet addig nem is fog megváltozni, amíg a kisebbségi képviselőket a többségi társadalom választja meg.Labodáné Lakatos Szilvia, a pécsi települési önkormányzat képviselője szerint – aki maga is roma származású – a roma közéleti szereplők felelőssége abban áll, hogy átjárhatóvá tegyék a roma közösségek és a többségi társadalom közötti csatornákat. Berki Judit, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) bátonyterenyei elnöke felháborítónak találta, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem mondta ki, hogy a 40 éven felüli romáknak nincs megfelelő munkaerőpiaca. – Miközben szinte lehetetlen munkahelyet találni, a kormány a cigányságból csinál bűnbakot – jelentette ki. Hozzátette: „ez a szélsőjobboldali előrenyomulás veszélyes lehet számunkra.” Furcsának találta, hogy a kormány képviseletében nyilatkozók folyamatosan hangsúlyozzák, hogy sokat tesznek a roma gyermekek oktatásáért, és most is mintegy nyolcezer fiatal kap ösztöndíjat, ám azt nem veszik figyelembe, hogy összességében közel 150 ezer cigány gyermek él az országban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.