Leszoríthatják az árakat a hazai bányák

A hazai tulajdonú bányák többségének nincs pénze, hogy megfelelő gépparkot vásároljon, és a szükséges mennyiségben termelhesse ki az alapanyagot. Hosszú távon minden út- és autópálya-építésben részt vevő vállalkozónak érdeke, hogy olyan bányák működjenek az országban, amelyek nem függenek egyik multitól sem, így piaci áron kínálják az építőanyagot – nyilatkozta lapunknak Farkas László, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium vezérigazgatója, a Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettese.A közelmúltban napvilágra kerültek olyan feltételezések, hogy az M3-as autópályát építő konzorcium háttérbe szorítja, úgynevezett tiltó listára helyezi azokat a bányákat, amelyek a multikhoz kötődnek, és saját tulajdonú anyaglelőhelyeket akar kialakítani. Farkas László elmondta: a magas ár ellenére az M3-as autópálya-építésénél vásárolnak építőanyagot a Colas érdekeltségébe tartozó Északkő Kft.-től, emellett azonban arra törekednek, hogy az építkezések körzetében a kisebb, magyar tulajdonú bányáknak is esélyt adjanak. Hangsúlyozta: mindez hosszú távon is megtérül, hiszen az építőipari piacon lehetőséget kapnak azok a bányák, amelyek a monopolhelyzetben lévő társaságoktól függetlenek, és elfogadható áron el tudják látni a piacot. Ha egy bánya fejlesztését elősegítik, 6-10 éves megtérüléssel lehet számolni. Ezzel a jelenleg kis- és középvállalkozók tulajdonában lévő anyaglelőhelyek felzárkózhatnak, és később nemcsak autópálya-, hanem egyéb útépítkezésnél is tevékeny szerepet vállalhatnak. Ma hazánkban évente 3 millió tonna aszfaltra van szükség, ez az igény néhány éven belül 7-8 millió tonnára emelkedik. A piac tehát bővül, és szükség lesz arra, hogy az útépítők több új bányából szerezhessék be az alapanyagot.Farkas László elmondta: az M3-as autópálya építésekor a Sárospatak közelében lévő Zemplénkő bányából kívánják az aszfaltozáshoz szükséges alapanyag nagy részét megvásárolni. A bánya fejlesztését úgy segíti, hogy a hiányzó gépeket, amelyekre már nincs a tulajdonosnak pénze, a konzorcium vásárolja meg. Ez 150 millió forintos beruházást jelent. Magában a bányában nem szereznek tulajdont, ám a beruházásnak megfelelő mértékben az építéshez szükséges zúzott kővel törleszt a cég. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: ezenfelül nem kötelezték el magukat a bánya mellett, így nincs arra garancia, hogy csak a Zemplénkőtől vásárolnak a jövőben. A bánya megléte véleménye szerint hatással lesz az árakra, a Zemplénkőnek egyben lehetőséget biztosítanak arra, hogy hosszabb távon is jól működjön.Az M3-as autópálya építéséhez naponta 5-6 ezer tonna zúzott követ szállítanak, így az is fontos, hogy a bánya megfelelő távolságra legyen. Egy tonna anyag továbbítása 15-20 forintba kerül kilométerenként, az nem gazdaságos, ha messze van a bánya. Farkas szerint autópálya-építésnél az a bánya versenyképes, ahol 300 tonnát lehet óránként kitermelni, mivel ennek csak 60 százaléka alkalmas aszfaltadalék céljára.Az M7-es beruházásánál az autópálya aszfaltrétegéhez dolomitot, andezitet és bazaltot használnak. A bazaltot Uzsabányáról és Komlóról szállítják, ezek osztrák és német érdekeltségű bányák. A dolomitot ugyanakkor a Várpalota és Öskü térségében lévő magyar bányákból szeretnék beszerezni, ám itt is az a probléma, hogy ezek az anyaglelőhelyek nincsenek megfelelően gépesítve – mondja Farkas László. Ezeket a bányákat is saját eszközökkel szeretnék ellátni.