A mentelmi jog nem földesúri kiváltság

Székely Zoltán, akit előzetes letartóztatásba helyeztek és most házi őrizetben van, kérhetné, hogy akár őrizettel, akár őrizet nélkül az Országgyűlés plenáris üléseire vagy bizottsági üléseire a részvételi lehetőségét biztosítsák. Mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik, addig ő a képviselői tevékenységét szabadon kell, hogy gyakorolhassa – fejtette ki lapunknak adott interjújában Isépy Tamás (Fidesz), a parlament mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke. A honatya szerint a mentelmi jogról sok téves képzet él, mindenesetre egy biztos: egy képviselőt csak akkor lehet „automatikusan” előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe venni, ha tetten érik.Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztése után a volt államtitkár ügyvédje politikai döntést emlegetett. Lehet ennek alapja?– Sokan azt hiszik, hogy a mentelmi jog a büntethetetlenséggel vagy valamiféle földesúri kiváltsággal azonos fogalom. Ez nem középkori templom, ahová ha valaki bemenekül, nem lehet hozzányúlni. Nem ez a mentelmi jog. Ez a védettség egyébként nemcsak az országgyűlési képviselőket illeti, hanem például az alkotmánybírákat, az ombudsmanokat, s általában a közjogi tevékenységet végezőket.– Akkor mi a mentelmi jog és mi a célja?– A célja, hogy ennek a közjogi tevékenységnek az ellátása zavartalan és zaklatásmentes legyen. A mentelmi jognak két értelmezése van. Az egyik, hogy az országgyűlési képviselőt sohasem lehet felelősségre vonni a leadott szavazata vagy képviselői véleménynyilvánítása miatt. Ez büntethetőséget kizáró ok, ami a volt képviselőt megilleti. Kivételt jelent, ha becsületsértést követ el, rágalmaz vagy államtitkot sért. A mentelmi jog másik értelmezése a sérthetetlenség. Ez azt jelenti, hogy a képviselői mandátum fennállása alatt nem lehet büntető-eljárást indítani, folytatni vagy büntetőjogi kényszerintézkedést alkalmazni.– Kivéve?– Ha a képviselőt tetten érik, akkor lehet előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe venni. A három ciklus alatt kialakult, hogy közvádas cselekmények ügyében – például sikkasztás, hűtlen kezelés, csődbűntett – a mentelmi bizottság az esetek kilencvenkilenc százalékában azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az érintett képviselő mentelmi jogát függessze fel. Az Országgyűlés ebben a ciklusban közvádas ügyben, a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben csak három esetben nem függesztette fel a mentelmi jogot. Ezek kis jelentőségű ügyek voltak. Az egyik ilyen eset magánokirat-hamisítás vétségének kísérlete volt. Bebes István képviselő maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mert szerette volna tisztázni magát, de hat szavazat hiányzott a kétharmados többséghez. A másik ilyen ügy volt Szabó Lukács közlekedési vétsége és a harmadik eset Székely Zoltánnak az államtitkot megsértő vétsége, ami abból állt, hogy a külügyi bizottságból kapott iratokat nem kezelte a szabályoknak megfelelően. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy ezek az esetek kisebb súlyúak voltak, így a képviselők mentelmi jogát nem függesztette fel.– Végül Székely Zoltánt csak kiadták a nyomozó hatóságoknak.– Igen, de két vesztegetési ügy miatt.– A legfőbb ügyész mikor kérheti a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését?– A gyanú alapján megindítani szándékozott büntetőügyben, amely még nem került bírósági szakba, ilyen esetben csak a legfőbb ügyész kérheti az Országgyűlés elnökétől a mentelmi jog felfüggesztése iránti állásfoglalást. A mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a bűnösséget, mint ahogy a felfüggesztés megtagadása sem jelenti az ártatlanságot. A legfőbb ügyész csak gyanút fogalmaz meg, nem is fogalmazhat meg mást, hiszen addig nyomozást sem tud indítani, amíg a mentelmi jogot fel nem függesztik. Számtalan olyan mentelmi ügy volt, amelyben az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogot és utána megszüntette az ügyészség az eljárást. Mindezt azért tette, mert nem gyűlt össze annyi bizonyíték, ami a látszat szerinti gyanút megalapozta volna. A mentelmi jog felfüggesztése tehát még nem jelenti azt, hogy az ügyészi átirat szerinti gyanú beigazolódott, az már vádirat. Hiszen jelen pillanatban is folyik képviselők ellen bűnvádi eljárás.– Egyeseket kiad az Országgyűlés, másokat nem.– Akit közvádas bűncselekménnyel gyanúsítanak, annak mentelmi jogát az Országgyűlés az esetek már említett döntő többségében felfüggeszti.– Milyen joga van annak a képviselőnek, akinek a mentelmi jogát felfüggesztették?– A képviselő mandátumát nem érinti a mentelmi jog felfüggesztése, a mandátum lejártáig képviselő marad, gyakorolhatja képviselői jogait. Álláspontom szerint Székely Zoltán, akit előzetes letartóztatásba helyeztek és most házi őrizetben van, kérhetné, hogy akár őrizettel, akár őrizet nélkül az Országgyűlés plenáris üléseire vagy bizottsági üléseire a részvétel lehetőségét biztosítsák. Ez hozzátartozik a közjogi tevékenységéhez. Ez független attól, hogy ellene vádirat készült és a vádiratot benyújtották. Mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik, addig ő a képviselői tevékenységét szabadon kell, hogy gyakorolhassa.– Rács mögül a parlamentbe?– Őrizet, vagy előzetes letartóztatás esetén a rács még nem végleges, és nyitható.– Az elmúlt tizenegy évben hány képviselőt érintett mentelmi jogának felfüggesztése?– Az első ciklusban fordult elő legtöbbször, hogy az Országgyűlés a mentelmi bizottság határozati javaslatával szembefordult. Huszonegy ilyen eset volt. A demokrácia gyakorlása persze ekkor még gyerekcipőben járt. Érdekesség, hogy például anyósverés volt az egyik mentelmi ügy tárgya, a mentelmi bizottság úgy gondolta, hogy a képviselői tisztséggel nem fér össze az anyósverés. Az Országgyűlés nem volt túlzottan anyóspárti és nem adta ki a képviselőt. Egyébként a negyvennégy esetből tizenkettő közvádas ügy volt. A második ciklusban, 1994-től 1998-ig ötvenegy mentelmi ügyet tárgyalt a bizottság. Ebben a ciklusban már csak négy mentelmi ügyben volt eltérő a bizottság határozati javaslata és az Országgyűlésé között. Ennek a ciklusnak az érdekessége volt Kovács Pálnak a mentelmi ügye, amikor is a parlament parkolójában a képviselő az autójával az ott szolgálatot teljesítő rendőrt közúti veszélyeztetettségnek tette ki. Az Országgyűlés kétharmados többsége a bizottság határozatával ellentétben itt sem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát. Az ügy azért is érdekes volt, mert a mandátum megszűnése után az ügyészség az eljárást megindította, majd megalapozottság hiányában megszüntette. Tehát a második ciklusban kilenc közvádas ügy volt. Jelenleg, és még nincs vége a harmadik ciklusnak, hetvenkét üggyel foglalkozunk. Ebből a tizenöt közvádas esetből tizenegy felfüggesztő határozat született. A négy nemleges eset közül az egyikben a mentelmi bizottság sem javasolta a mentelmi ügy felfüggesztését. Ezzel rekordot döntöttünk. Hangsúlyozom, hogy a mentelmi bizottság csak javaslatot tehet az Országgyűlésnek. Egyébként ez a parlament egyetlen paritásos bizottsága, ahol hat ellenzéki és hat kormánypárti képviselő dolgozik. Én mint fideszes képviselő vagyok a bizottság elnöke, de a két alelnök ellenzéki, az egyik alelnök szabad demokrata, a másik szocialista. Nem megnyugtatásnak mondom, de a tapasztalat szerint nem jobb a helyzet más nyugat-európai parlamentekben sem. Az egymás közötti vita stílusa az angol és a francia parlamentben sokkal keményebb, felhevültebb.