Brazauskas visszatér?

Litvániában a baloldal hatalomra kerüléséhez vezethet a középjobb kormánykoalíció szétzilálódása. A szociálliberális Új Szövetség ugyanis frontváltásra készül és egy a szociáldemokratákkal közösen alkotandó új koalíció felállításáról tárgyal. Mindez azt jelentheti, hogy visszatérhet a hatalomba a litván baloldal nagy öregje, a Szovjetunió felbomlásakor a köztársaság kommunista pártjának élén álló, majd elnökké választott, ma a balti ország legnépszerűbb politikusának számító Algirdas Brazauskas. A kormányválság megoldását nehezíti a közvetítésben kulcsszerepet játszó Valdas Adamkus államfő váratlan megbetegedése is.A kisebbségben kormányzó középjobb koalíció régóta érlelődő válsága hétfőn robbant ki azzal, hogy a szociálliberális Új Szövetség lemondásra szólította fel Rolandas Paksas miniszterelnököt, a Litván Liberális Szövetség elnökét. A kisebbik kormányzó párt vezetője, Arturas Paulauskas parlamenti elnök egyúttal azt is bejelentette, hogy a szövetség visszahívja a kabinetből hat miniszterét. Ezt követően a kormány még minimális többséggel meghiúsította azt az ellenzéki parlamenti előterjesztést, amely a kabinet elleni bizalmatlansági indítványnak volt tekinthető. Az Új Szövetség képviselőinek távollétében 46–45 arányban elvetett határozati javaslat ugyanazokat a bírálatokat tartalmazta, mint amelyek a koalíció felbomlásához vezettek. A bírálatok szerint a kormány teljesítménye gyenge volt a gazdasági, a szociálpolitikai és a privatizációs ügyekben, ráadásul munkáját állandó költségvetési hiány, növekvő munkanélküliség kísérte. A válságban lévő kabinet erejét tesztelő parlamenti támadás kivédése ellenére Paksas kormányfő a következő nap benyújtotta lemondását az amerikai látogatását a válság miatt megszakító, majd közben hirtelen kórházba került Valdas Adamkus elnöknek.A koalíció felbomlásának okai között elsősorban az adópolitikával és a privatizációval kapcsolatos vitákat, az európai uniós csatlakozás érdekében elkerülhetetlen reformok körüli stratégiai vitákat említik. A kulisszák mögött az orosz befolyás megengedhető mértéke körüli – az energiaszektort átpolitizáló – harcok is tetten érhetők.A két eddigi nagy kormánypárt, kisebb partnerükkel, a Litván Centrumszövetséggel együtt mostanáig 66 képviselői hellyel rendelkezett a 141 tagú parlamentben és kisebbségben kormányzott. Egy ideje azonban már felröppent, hogy Paulauskasék felvették a kapcsolatot az ellenzéki szociáldemokratákkal, akik egyesülve a posztkommunista Demokrata Munkáspárttal, valamint kisebb baloldali csoportokkal így többségi kormányt tudnának alakítani, Brazauskassal az élen. Tény, hogy egy balközép koalíció a 28 szociálliberális és a 48 szociáldemokrata képviselővel összesen 76 helyet tudna magáénak, amely többségi kormányzást biztosítana. Az 1992 és 1996 közötti baloldali kormányzás tapasztalataiból ítélve minden bizonnyal e kabinet is nyugatorientált reformpolitikát folytatna, és fő célkitűzése lenne az EU- és NATO-tagság. Brazauskas egyelőre kivár, miközben Paksas újabb kabinet felállításán fáradozik, s a koalíciós szövetség fenntartása esetén a partnerekkel a miniszterelnöki tisztségről is hajlandó egyeztetni, amit jelzett már lemondásával is.