Tegnap Kenneth Clarke, a Major-kormány pénzügyminisztere sajtóértekezleten bejelentette, hogy jelölteti magát a Konzervatív Párt vezetői tisztségére. Ezzel kialakult a mezőny. Kenneth Clarke és Michael Portillo mellett – akiket mindenki éllovasnak tekint – három másik tory képviselő is sorompóba áll a vezetői tisztségért: Michael Ancram, Iain Duncan Smith és David Davis. Mindhárman köztiszteletnek örvendenek a konzervatív frakció soraiban. De még Michael Ancram, a párt elnöke sem annyira közismert a párt alapszervei és kivált a lakosság körében, mint Portillo és Clarke, akik mindketten miniszteri tisztséget viseltek az utolsó konzervatív kormányban.Jövő héten kerül sor az árnyékkormányban tisztséget nem viselő tory alsóházi képviselők szervezetének, az úgynevezett „1922-es Bizottságnak” az elnökválasztására. Ez vezeti le a párt vezetőválasztását, ami különleges fontosságot ad az új elnök személyének. Az alsóházi képviselők szavazata után a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül választják ki az új vezetőt.Anne Widdecombe, aki maga nem indul a vezetőválasztáson, iparkodott minél több jelölést biztosítani a párt jobboldaláról, és ezzel megakadályozni, hogy Michael Portillo túl nagy fölénybe kerüljön. A két tory politikus közötti kölcsönös ellenszenv köztudomású.Kenneth Clarke az Európai Unió lelkes híve, és lankadatlanul kardoskodik az euró bevezetése mellett. Habár a Konzervatív Párton belül többségben vannak az euró ellenzői, Clarke nem találná ellentmondásosnak szerepét egy euró-ellenes párt élén. Ő is, az euró-ellenes Portillo is tudja, hogy a szavazók nem tekintik az eurót különösen fontos ügynek, hiszen világos, hogy belátható időn belül a téma nem kerül előtérbe. Az euróról és általában az európai integrációtól eltekintve, Portillo és Clarke között nincs akkora ideológiai szakadék, mint valaha. Minden megfigyelőt meglepne, ha a küzdelem nem kettőjük között dőlne el.
Két ember halt meg a hétvégén lakástüzek miatt
