Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a YouTube videómegosztón és már a TikTokon is megjelenő podcastműsorában az űrhajósok felkészítéséről, az űripar hétköznapi felhasználásáról és Kapu Tibor űrállomáson végzett kísérleteiről beszélgetett vendégével.
Kapu Tibor elmondta, hogy egészségügyi szempontból a felkészülését a Semmelweis Egyetem segítette, műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem, az izolációs gyakorlatoknál a Terrorelhárítási Központ, a Gripenek esetében és a szárazföldi, illetve vízi túlélő-kiképzéseken pedig a Magyar Honvédség.
Rengeteg szakember foglalkozott velünk három és fél év alatt, ami nagyon gondos kooperációt is igényelt
– magyarázta.
Áder János megemlítette, hogy az űrkutatás eredményei a hétköznapi életben számos területen hasznosulnak, ilyen például az élelmiszerek fagyasztva szárítása, amelynek során a gyümölcs elveszti súlyának 80 százalékát, de megtartja tápértékének 98 százalékát.
Kapu Tibor elmondta, hogy ez a módszer – a liofilizálás – azért fontos, mert nagyon költséges minden egyes gramm, amit az űrbe kell szállítani.
A műsorból kiderült, hogy
az űrrepülés alkalmával a négy űrhajós összesen hatvanféle kísérletet végzett el, ebből 25 volt magyar, továbbá van még öt, az űrrepüléshez kapcsolódó magyar kutatás, ami még folyamatban van.
Áder Jánosnak arra a felvetésére, hogy miként folytatódhatnak ezek a kutatások és általában a magyar űrprogram, Kapu Tibor azt mondta: szerinte
a Hunor-program egyik legnagyobb eredménye, hogy sok magyar szakembert sikerült bevonni, akiknek az ötleteit sikerült az űrkutatásba integrálni, ennek köszönhetően pedig nagy kihívásokat oldhattak meg, és kompetenciákat szerezhettek.
Az eddigi kísérletekre alapozva pedig rengeteg olyan ötlet képződik majd a magyar leleményes fejekben, amikre később tudunk támaszkodni – fogalmazott Kapu Tibor.
