– Milyen hosszú távú célokat tűzött ki a magyar űrkutatási stratégia 2030-ig, és ezek közül melyek a legfontosabb mérföldkövek a közeljövőben? – kérdeztük Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost.
– A 2030-ig tartó időszak kulcskérdése, hogy Magyarország ne csak megőrizze, hanem bővítse az űrtevékenységhez szükséges tudáspotenciálját, és stabil helyet vívjon ki magának a globális űrszektorban. Ehhez kapcsolódik az egyik legfontosabb mérföldkőként, hogy saját kutatóűrhajóst küldünk a világűrbe. Ez a cél nem valósulhatott volna meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyes támogatása nélkül, aki kezdettől kiemelt figyelmet fordít az űrstratégia megvalósítására és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére ezen a területen. Ez a program nem csupán egy szimbolikus lépés, hanem tudományos, ipari és diplomáciai haszonnal is jár. Emellett célunk, hogy olyan nemzeti szintű lehetőségeket hozzunk létre, amelyek lehetővé teszik a műholdas szolgáltatások fejlesztését, valamint a tudományt és a gazdaságot összekapcsoló innovációs ökoszisztémánk további bővítését.
Amerikai és európai partnerekkel dolgozik a kormány
– Magyarország milyen szerepet kíván betölteni az európai vagy globális űrkutatási együttműködésekben? Hogyan segíti a kormány az űr-startupokat és a hazai technológiai vállalkozásokat?
– A magyar modell különlegessége, hogy állami keretben, ugyanakkor erős nemzetközi együttműködésre támaszkodva valósul meg.
Mi voltunk az első európai ország, amely állami szintű szerződést kötött egy amerikai űripari magáncéggel, az Axiom Space-szel.
Az Európai Űrügynökséggel folytatott együttműködésünk is kulcsfontosságú. Ezen túlmenően a kormány célzott forrásokkal, pályázatokkal és inkubációs programokkal segíti a hazai vállalatokat, például a Hunoron keresztül a „flight heritage” megszerzéséhez szükséges kísérletek és eszközök fejlesztésében is.
Újabb magyar műholdak is pályára állhatnak
– Vannak-e konkrét tervek magyar műholdak vagy más űreszközök indítására a következő években?
– Igen, több hazai fejlesztésű műholdprojekt is előkészítés alatt áll. A cél nemcsak az, hogy pályára állítsunk egy-egy eszközt, hanem hogy ezek tudományos adatokat, szolgáltatásokat és referenciát is hozzanak a hazai szereplők számára.
Földmegfigyelés, távközlés, agrárinformatika – ezek mind olyan területek, ahol a magyar műholdas jelenlétnek hozzáadott értéke lehet.
A Hunor program élményt és példaképeket ad
– Milyen lépéseket tesz a minisztérium annak érdekében, hogy a fiatalok érdeklődjenek a természettudományok, különösen az űrkutatás iránt?
– A Hunor program az egyik leginspirálóbb eszközünk erre: kapcsolatot teremtünk a diákok és az ISS-en tartózkodó magyar kutatóűrhajós között, lehetőséget biztosítunk személyes találkozásokra, kézzelfoghatóvá tesszük azt, hogy egy magyar fiatalból is lehet űrhajós vagy űrprogramban dolgozó tudós, szakember. Emellett kiemelten fontos a UniSpace program, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai támogatása mellett valósítunk meg.
A program egyedülálló módon kapcsolja össze a felsőoktatást, a kutatás-fejlesztést és a gazdaságot az űrszektorban, 21 hazai egyetem együttműködésében hozza össze az űrtudományi képzést, kutatást és innovációt – biztosítva, hogy a magyar fiatalok világszinten versenyképes tudást szerezhessenek.
Ehhez a célhoz kapcsolódik a Huniverzum – Magyarok a világűrben interaktív látogatóközpont is, amely Budapesten, a Millenáris Parkban várja az érdeklődőket, és élményszerű formában mutatja be a magyar űrkutatás múltját, jelenét és jövőjét. Ha nem lesz elég mérnökünk, fizikusunk, orvosunk vagy informatikusunk, az űrbe vezető kapu is bezárulhat előttünk, így minden eszközzel igyekszünk elérni a fiatalokat.
