Az űrkutatás jövőformálás is

Bár az indulást tegnap is elhalasztották, hamarosan újabb magyar asztronauta utazhat a világűrbe Kapu Tibor személyében. Magyarország 2030-ig ambiciózus célokat tűzött ki az űrkutatásban, nemcsak megőrizni, hanem bővíteni kívánja tudáspotenciálját, és aktív szereplővé kíván válni a globális űrszektorban. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint Kapu Tibor kutatóűrhajós világűrbe küldése ennek egyik leglátványosabb mérföldköve, de legalább ilyen fontos a hazai innovációs ökoszisztéma erősítése, az űripari vállalkozások támogatása, valamint a fiatal generációk inspirálása a STEM-pályák felé. A Hunor program, a nemzetközi együttműködések és a célzott kormányzati támogatások mind azt szolgálják, hogy hazánk űrstratégiája hosszú távon is fenntartható valóság legyen.

Kapu Tibor kiválasztott kutatóűrhajós, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós  Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Hegedüs Róbert 

Magyarország a világűrben is hídépítő szerepet vállal

– Hogyan értékeli az eddigi együttműködést az amerikai és orosz űrkutatási szervezetekkel, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben?
– A világűr mindig is a nemzetközi együttműködés tere volt. Ez ma sem változott, még ha a geopolitikai környezet időnként feszült is. A mi feladatunk, hogy szakmai alapú kapcsolatokat építsünk minden olyan féllel, amelyekkel közös értékeink és céljaink vannak az űrkutatás terén – legyen az az amerikai NASA, az európai ESA vagy akár más globális szereplők. A magyar pozíció ebből a szempontból hídépítő és kezdeményező.

Egy ötlettől a kilövésig – személyes motiváció vezeti a munkát

– Mi motiválja ebben a rendkívül összetett és jövőbe mutató feladatkörben?
– A hitem abban, hogy Magyarország tele van tehetségekkel, akik képesek a világ élvonalába kerülni, csak lehetőséget kell teremteni számukra. Tudjuk jól, hogy kis országként is alkothatunk maradandót, és képesek vagyunk egy-egy szektor fontos szereplőivé válni. Amikor 2018-ban először felvetettem, hogy magyar űrhajóst kellene ismét a világűrbe küldeni, ezt sokan kétkedve fogadták. Mára viszont ott tartunk, hogy mindez valósággá válik. 

Ez azt bizonyítja, hogy ha van akarat, szakértelem és összefogás, akkor nincs elérhetetlen cél.

Személyesen engem az motivál, hogy olyan programot építhettem a kollégáimmal, amely nemcsak tudományos, hanem kulturális és társadalmi hatást is kivált.

Az űrkutatás már nem luxus, hanem stratégiai ágazat

– Milyen kihívásokat lát jelenleg az űrkutatás népszerűsítésében Magyarországon?
– A közvélemény tájékoztatása, a média edukációja, a fiatalok bevonása mind olyan feladat, amelyben hosszú távon gondolkodunk. Az ismeretterjesztés a Hunor program egyik alappillére. A legnagyobb kihívás a szemléletformálás. Sokáig az űrkutatást luxusnak, hóbortnak tartották. Mára viszont világossá vált, hogy ez az egyik legnagyobb és legfontosabb jövőformáló ágazatunk.

A világ elitjébe emelkedhet a magyar űrszektor

– Miért fontos 2025-ben, hogy Magyarország űrhajóst küldjön a világűrbe? Milyen üzenetet közvetít ez a világnak és a magyar társadalomnak?
– Egyrészt szimbolikusat: 

azt üzeni, hogy Magyarország képes részt venni a világ legfejlettebb, elit szektorában.

Másrészt gyakorlatit: a magyar űrhajós kísérletei és űrutazása konkrét tudományos, technológiai és ipari előnyöket teremt nekünk. A világnak azt közvetítjük, hogy aktív szereplőkként veszünk részt az űrkutatásban.

Tudományos és gazdasági hasznot is ígér a misszió

– Hogyan hasznosulhat hosszú távon a misszió a magyar gazdaságban és tudományban? Várható-e, hogy a program új lendületet ad az űrszektornak?
– A legértékesebb hozadék az úgynevezett űrreferencia. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar fejlesztés bizonyítottan működik a világűrben, az ugródeszkát jelent a nemzetközi piacra. Egy ilyen technológiai validáció nemcsak presztízsértékű, hanem konkrét üzleti lehetőségeket teremt a hazai cégek számára. 

Az ipar, a felsőoktatás és a kutatás szereplői egyaránt profitálnak abból, hogy részt vehetnek egy ilyen komplex, magas hozzáadott értékű programban.

Emellett a Hunor program jelentős mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a fiatalok érdeklődése növekedjen a STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika – iránt. Egy magyar űrhajós példája kézzelfoghatóvá teszi a tudományos pályák értelmét és jövőjét, inspirációt ad, különösen a középiskolás és egyetemista korosztálynak. Ez pedig hosszú távon megalapozhatja a nemzeti, tudásalapú gazdaság fejlődését. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az űrképességek megléte – a technológiai fejlesztéstől a saját eszközök felküldéséig – ma már szuverenitási kérdés is. Az a nemzet, amely képes a világűrben való működésre, képes önállóan adatokat gyűjteni és elemezni, előnyt élvez a gazdasági, biztonsági és innovációs versenyben is.

Kapu Tibor Fotó: MTI/Axiom Space

Elhalasztották a hazánkban is várva várt indítást

A NASA, az Axiom Space és a SpaceX közös döntése alapján elhalasztották az Axiom Mission 4 eredetileg 2025. június 11-re tervezett indítását a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás indítása elhalasztásának oka, hogy a SpaceX csapatának több időre van szüksége egy folyékonyoxigén-szivárgás utáni javításra, amelyet a Falcon–9 rakéta statikus tűztesztje utáni ellenőrzések során fedeztek fel. „Új indítási dátumot fogunk közölni, amint a javítási munkálatok befejeződtek, figyelembe véve a kilövőállás rendelkezésre állását is” – közölte a NASA.
A negyedik ilyen űrhajós küldetést Peggy Whitson korábbi NASA-űrhajós fogja irányítani. A pilóta szerepét Shubhanshu Shukla, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) űrhajósa tölti be. A küldetés két további résztvevője Slawosz Uznanski-Wisniewski lengyel ESA (Európai Űrügynökség) űrhajós és Kapu Tibor Magyarországról.
A négyfős legénység a SpaceX Dragon űrhajójával fog felszállni a Falcon–9 rakétán a NASA floridai Kennedy Űrközpontjának 39A indítóállásáról. Ez a küldetés fontos mérföldkő lesz mind az Axiom Space, mind pedig a részt vevő országok űrprogramjai számára, különös tekintettel Magyarország űrhajósának részvételére a programban.
Mint arról beszámoltunk, április 14-ig mindössze 23 ország űrhajósai jártak a Nemzetközi Űrállomáson. E sorba csatlakozhat Magyarország, Lengyelország és India, az Axiom Mission 4 (vagy Ax–4) űrrepülés résztvevői. A Hunor programban a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit fogja megvalósítani a világűrben. A küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a XXI. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában. Az űrkutatás és az űripar olyan magasan fejlett tudományos és technológiai ágazat, amelyben kiélezett nemzetközi versengés zajlik az országok és a magánvállalatok között. E versengés történelmi perspektívából is vizsgálható, és párhuzamba állítható az Északi-sarkvidék felfedezéséért zajló versennyel, amely a XIX. század második felében zajlott a nagyhatalmak és a feltörekvő nemzetek között, és amelynek hazánk szintén részese volt. 

Standing down from tomorrow’s Falcon 9 launch of Ax-4 to the @Space_Station to allow additional time for SpaceX teams to repair the LOx leak identified during post static fire booster inspections. Once complete – and pending Range availability – we will share a new launch date pic.twitter.com/FwRc8k2Bc0

— SpaceX (@SpaceX) June 11, 2025

Borítókép: Az Axiom Mission 4 legénysége (Fotó: MTI/Axiom Space)