EU-konform válaszadás

Valótlan az az állítás, hogy a lex Répássy néven ismert, a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos törvényjavaslat nem felel meg az európai normáknak – jelentette ki tegnap Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. A válaszadás jogának intézménye – érvelt a politikus – nem egyedülálló az európai jogrendszerben. A Franciaországban 1881 óta hatályban lévő sajtótörvény is előírja, hogy a bejelentéstől számított három napon belül a szerkesztőség köteles megjelentetni minden olyan személy válaszát, akit megneveztek vagy felismerhetően említettek egy cikkben. Elhangzott: a sokat bírált javaslat csak abban az esetben teremti meg a válaszadás jogát, ha a két alkotmányos jog – a szabad véleménynyilvánításé és a személyhez fűződő jogok – ütközik egymással. A MÚOSZ etikai kódexében is szerepel, hogy akit valamely cikk vagy műsor hátrányosan érintett, annak helyreigazítás nélkül is mielőbb biztosítani kell a válaszadás jogát a szükséges ésszerű terjedelemben. Sasvári Szilárd, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke emlékezetett Michael Lake EU-nagykövet nemrégiben tett kijelentésére, mely szerint az európai jogrendnek része a válaszadás joga.